A kerékpár

A kerékpár az az eszköz, amely a kerékpárlakat fogalma nélkül nem értelmezhető! Ugyanis a nélkül – szó szerint – nyomtalanul fog eltünni a két kerék és az azt egyetlen szerkezetbe foglaló váz a kényelmes űlést biztosító nyereggel, amelyet nem lóról szokás lelopni, csak a régmúlt idők emlékére nevezzük így.

Csernobil óta, mint képünk (by Kaktuszka) bizonyítja, nem ritka az éjidőn kerekét villogtató bicikli. Ez még mindig jobb, mintha maga a kerékpáros sugározna, de belőle már remélhetőleg eltávozott a hasadóanyag, mint nagyanyánkból a DDT.

Apropos bicikli. Mint általában a közkedvelt járműveknek, a kerékpárnak is több neve van: kerékpár, bicikli, bringa sőt a déli tájakon a canga név sem számított ritkaságnak a 60-as évek derekán.

A bicikli különleges alfaja a motorral szerelt, amely a múltban dongó névre hallgatott, majd segédmotorkerékpárrá lépett elő. Ebből fejlődött ki aztán a motorkerékpár, de azzal eleget foglalkoznak a temetői híradásokban, mi azzal ne foglalkozzunk most.

Kerékpár nem létezne kerék nélkül, amely nagy találmány. Eredetileg a kerékbetörés céljára fejlesztették ki (v.ö. hadiipari kutatás), de a találékony emberiség hamar rájött, hogy nem csupán kinzóeszközként, hanem a harcikocsik aljazataként is megállja a helyét. Mint arról a Ben Hur és a Gladiátor c filmek is tudósítanak, a harci kocsi kerekére felhelyezett vágóeszközök nagy pusztításra voltak képesek. A kerékpár hál’ Istennek már nem tartalmazza alapból ezt a kiegészítő egységet, így vásárláskor jelentős összeget takaríthatunk meg.

Magyarországon a Csepel márkanév vitte igazi sikerre, mondhatnánk diadalra ezt a távolságlegyűrő eszközt. Az Alföldön még ma is sikeres termék a kivilágítatlan változata, váltó nélkül. Olyan településeken, amelyeket hegyek is borítanak, ilyen teszem azt Pécs, az önkormányzatok jelentősen csökkenthetik a büdzsé kiadási oldalát: minek a belvárosba kerékpárút, nincs láb, amely hajtani bírná a bringát!

A váltó, a hegyikerékpáros változat megjelenése divatcikké emelte a gépezetet. Olynyira közkedveltté lett, hogy egyesek a szobájukban is tárolnak biciklit, szobakerékpár néven. Az emberi találékonyság ugye, hogy hajtunk valamit – mégsem megy; azt gondoljuk, hogy fogyunk tőle – és mégsem; azt hisszük, erősödni fog a vádlink – aztán marad az a láb ugyanolyan keshedt – szóval ezek a tulajdonságai alkalmassá tették a kerékpárt a domesztikációra is.

Befejezésképpen mi mást is mondhatnék a bicikliről – haladjunk kérem szépen!

—-
Kapcsolódó téma: A motor (és a halál) esztétikája