Vendég bejegyzés dr. Boromisza Zsombor tájvédelmi szakértő, egyetemi oktató klaviatúrája alól
Mindenkinek van a szívében egy olyan táj, település, utca, park, tér, pad, amihez kötődik. Amihez emlékek kötik, és mindegy mennyire szép, mert a helyhez kapcsolódó érzelmeink a fontosak, amit senki nem vehet el tőlünk. Ha nem csak az emlékeket szeretnénk megőrizni, akkor a tájkaraktert, a tájkép harmóniáját, a tájhoz kötődő természeti és kultúrtörténeti értékeket is ténylegesen meg kell védeni.
Ezzel a speciális szemlélettel és értékvédelmi tevékenységgel lényegében a hagyományokat, egy helyi közösséget összetartó, összekovácsoló tényezőket, erőket, és a turisztikai használat alapjait is megvédjük.A tájban rejlő esztétikummal kapcsolatban így ír Konrad Lorenz, etológus 1973-ban (!), A civilizált emberiség nyolc halálos bűne című művében:
„Figyelmesen hasonlítsunk össze egy régi német városközpontot a modern lakóteleppel, ahol lakunk vagy ezzel a már vidékre is terjedő kultúrszeméttel elárasztott területeket a még érintetlen helyekkel. Ezután hasonlítsuk össze egy normál testszövet hisztológiai képét egy rosszindulatú daganatéval: meglepő párhuzamokat fogunk találni. Objektíven végiggondolva és az esztétikumot kézzelfoghatóra lefordítva, ennek a különbségnek az oka az információvesztés.”
Tájvédelmi szakértő: a kihívás elfogadva!
A tájkép, tájkarakter kedvezőtlen változása tehát esztétikai probléma is, de sokkal több veszteség húzódik mögötte! Ma már van olyan szakember, aki tudatosan, kellő felkészültséggel és eszköztárral veszi fel a harcot ezekkel a kihívásokkal: a tájvédelmi szakértő.
Vége annak az időnek is, ahol „polihisztorok” készítettek komplex szakmai anyagokat. Ma már számos munkát specialisták végeznek, és egy új létesítmények tájba illesztése, egy tájesztétikai vizsgálat, beruházások tájra gyakorolt hatásának megítélése esetében tájvédelmi szakértő szükséges!
A 297/2009. Kormányrendelet szabályozza részletesen a kérdést: megfelelő végzettségre, szakmai gyakorlatban eltöltött időre, megfelelő referenciákra egyaránt szükség van, amelyeket egyedileg bírál el a megfelelő testület. Több jogszabály pontosan rögzíti, egy-egy tervezés során milyen tájvédelmi tartalmat kell áttekinteni, pl. a 314/2005. Kormányrendelet a környezeti hatástanulmányok kapcsán, amelynek „egyes részeit a tartalmi követelményeknek megfelelő rész szakterületeken – a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló jogszabály alapján – szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő készíti el”.
Cipőt a cipőboltból – tájvédelmi, tájba illesztési, tájesztétikai munkát tájvédelmi szakértőtől
Ha valakit lelkesít a munkája, akkor minden új lehetőségben izgalmas kihívást lát, és egy tájvédelmi szakértő a tevékenysége során beutazza az országot is. Minden munka új rétegeket ad a táj megértéséhez, helyi közösségek értékrendjének megismeréséhez, tájhasználati konfliktusok megtapasztalásához, táji értékek felfedezéshez.
Ezt nagyon lehet élvezni, ahogy ember a szaktudásával „adni tud” egy tájnak. Sajnos számos munka kapcsán az első benyomásom nem volt ilyen lelkesítő, hiszen sok esetben kontár munka után került hozzám egy ügy. Ilyenkor nem teljes az öröm, hogy új kihívások várnak, hiszen az előttem dolgozó „szakember” valójában elég sokat ártott, és nem volt alkalmas, felkészült arra, hogy a vázolt értékrendet képviselje, egy település fejlődéséhez szakszerűen hozzájáruljon.
Ilyenkor még motiváltabban dolgozom, mert meg tudom mutatni, milyen az, amikor egy „igazi” tájvédelmi szakértő minőségi munkát tesz le az asztalra! Örülök neki, ha a munkának nem csak egy dokumentum, egy szakvélemény az eredménye: a táji értékeket, a táj történetét el lehet mesélni, be lehet mutatni, illusztrálni, a benne rejlő lehetőségeket fel lehet tárni számos inspiráló formában (előadásokban, foglalkozásokban, közösségi programokban) helyi lakosoknak, tervezőknek – mindenkinek, aki a tájban, a tájból él.
***
A szerző honlapja: Tájépítészet, tájvédelem, környezetvédelem, ökoturizmus
dr. Boromisza Zsombor tevékenységéről másutt:
- Gyönyörű mesterség a tájépítészé
- A tájépítész mérnök a tájra tájol
- Tájvédelem Zalakarostól az országhatárokig
- A budapesti természetvédelem
A kétezres évek elején figyelemmel fordultam az online marketing mellett a blog műfaja felé.
A szolgáltató-blog klasszikus „énblogként” indult a Jóljárok Magazin aloldalaként.
A Google számos változtatása a kereső algoritmusában egyre inkább hátrányos helyzetet teremt a sokszálú, sok témát felkaroló klasszikus blogok számára. Ezért a régi blogot frissítem, tartalmi struktúrába szerkesztem. Szolgáltatok.
