Szigorú törvény
Hallgatom a nagy szószt, hogy a netadót nem előfizetésenként, hanem családonként, előfizetői helyen egyben kell fizetni, és nem 1500 Ft lesz, hanem csak hétszáz és a vállalkozói barátság jegyében vállalkozásonként maximum ötezer és nem is az előfizetőknek, hanem a szolgáltatóknak kell megfizetni és SZIGORÚ TÖRVÉNY-ben biztosítják, hogy ne lehessen az adót áthárítani a fogyasztókra.
Legutóbb gyerekkoromban hallottam ilyen érvelést, hogy szigorú izé.
Gondoljunk csak bele, ezek szerint vannak törvények meg szigorú törvények is Magyarországon.
Nem tudok másra gondolni, mint hogy a kétféle törvény valahogy eltér egymástól.
A szigorú törvényeket betartatják, a nem szigorúakat meg nem?
A nem szigorú törvények be nem tartásáért sarokba kell állni, a szigorú törvények azonban olyanok, hogy már az iskolaigazgató elé kell járulni?
Deutsch és az állami megbízás
A büdösbogarazó Deutsch Tamást nevezte ki a köztársaság királya (!), hogy vezesse az internetadóval kapcsolatos nemzeti konzultáció nevű, formális izét.
Igaza van Csepeli Györgynek, amikor azt írja: ahol élünk, az a Hungária Elmegyógyintézet!
Ugyanis itt arról van szó, hogy az internet levegőjét évek óta gyűlöletbeszéddel kitömő csörgősipkás Deutsch Tamás ÁLLAMI megbízást kapott régi iskolatársától, a királytól.
De sajnos az ápolók késnek a gyógyszerrel, ezek tényleg le fogják játsszani ezt!
A kétezres évek elején figyelemmel fordultam az online marketing mellett a blog műfaja felé.
A szolgáltató-blog klasszikus „énblogként” indult a Jóljárok Magazin aloldalaként.
A Google számos változtatása a kereső algoritmusában egyre inkább hátrányos helyzetet teremt a sokszálú, sok témát felkaroló klasszikus blogok számára. Ezért a régi blogot frissítem, tartalmi struktúrába szerkesztem. Szolgáltatok.