Századelő, logarléc – mikor lesz a csodák éve?
Elszámolunk vagy leszámolunk a logarléc tudással

Karl Erik Rosengren Kommunikáció c. könyvét olvasom, meg-megállva, nyikorgó gondolatokkal haladnék vele a padlásra – de meglehet, már későn.
Itt van teszem azt az a megjegyzése, mely szerint milyen nagyszerű találmányok segítették elő a tizenkilencedik században az emberi kommunikáció fejlődését. Megemlíti a számológépet is, amelynek versenytársai is akadtak, a ma már korszerűtlennek számító logarléc és az abakusz is.
Logarléc, abakusz az emlékeinkben
Itt azonnal megálltam, rohantam a asszony szoknyájához, hogy neked is volt logarléced annak idején? Mert nekem nagyon szép, mondhatnám mérnöki drágaságú logarlécet vett az anyám, hogy nagy ember lehessek, ne olyan sanyarú sorsú, mint amilyen…
– Golyós számológépem is volt – felelte az asszony, de nem is emlékeztem már rá, hogy abakusznak hívták.
– Most, hogy mondod, elsőben, vagy még az óvodában nekem is volt, görbe ívben lehetett a golyókat tologatni! – merengtem vele tovább…
Csodák éve: 2000
Nekünk, gyerekkorunkban volt “csodák éve” is! Senki nem nevezte így, csak ha hivatkozott valaki a jövőre, akkor azt mindenki a kétezredik évhez kötötte, amikorra már az emberiség minden globális problémát megold, megjárja a Holdat-Marsot, világbéke lesz és képtelefon, sőt le lesz rakva a hogyishívjáknak az örök megbonthatatlan micsodája is, talán alapja, ha jól emlékszem.
Sajnálom is kicsit a mostani ifjú nemzedéket, nekik nincs “csodák éve”, szinte már minden fel van találva előlük, talán csak a rák tartja magát még valahogy – anyámat is az vitte el, éppen kétezerben.
***
Más csodák napjainkból: Csoda a SEO egén
Egy hozzászólás
BDK
hú, nekem is vannak logarléces emlékeim, nálunk nagy hiánycikknek számított, apám véletlenül tudott csak venni egy vidéki, falusi szövetkezeti üzletben, ahol viszont tucatszám döglött, senki sem vette. szocialista áruelosztás…