Blogtörténelem
Még 94 év és napra pontosan 100 éves jubileumát ünnepelhetjük az alábbi blogtörténeti pillanatnak! 2006. november hetedikén szokatlan eseményre került sor Pécsett: Balla D. Károly író (BDK), avantgard estet tartott a mecsekaljai város Művészetek Háza elnevezésű intézményében. Abban az épületben éppen akkor Salvador Dalí is (egy kiállítás képeivel) feszegette a megszokott polgári kereteket, s Balla D. a maga szellemi erejével, imponáló felkészültségével segített kicsit neki.
Mit mondjak, volt recsegés-ropogás!
Akkor még nem voltunk Pécsett készek egy, az egész világra kiterjedő, az internet segítségével megvalósítandó videó közvetítésre, így blogközvetítés elnevezéssel – BDK kérésére -, magam prezentáltam a valót, akkor még El Lobo – A farkas néven, helyettesítve kamerát, riportert, felkészült művészet pártolót, bloggert meg mindent.
Őszintén szólva egyedül ennek a meg mindennek tudtam eleget tenni maradéktalanul, mert amúgy több sebből vérzett az a közvetítés, de nem is ez a lényeg.
Babráltuk a blogot – és csináltunk általa valamit
Hanem a tény, hogy megcsináltunk valamit, ami a kezdet és egyben a vég is, hiszen se előtte, se utána nem került sor – az egész világot beleértve -, blogközvetítésre. Ma már az óvodások is tudnak – teszem azt a Google+ révén – videó csatlakozással csoport foglalkozást tartani, lassan már be sem járnak az óvodába, otthonról nyaggathatják egymást meg az óvónénit!
Na, de a „mi időnkben”, hosszú évekkel ezelőtt, ez még nem így volt, nekünk még szükségünk volt némi leleményre, ha a teljes ismert és lakott világ népeihez akartunk a blog eszközével lényeges információkat eljuttatni.
Balogh Robert író, amolyan vendéglátóként, amikor Balla D. befejezte előadását, lényeges kérdésekkel bombázta őt:
– Minek örülsz?
Erre a kérdésére a mi Ballánk nemes egyszerűséggel azt felelte: a sült krumplinak és a barátoknak.
Én most szeretnék neki örömet okozni az évforduló alkalmával: vigyen már egy kedves, közelében lakó ungvári ember egy tányér sült krumplit BDK-nak!
*****
Kapcsolódó bejegyzések:
A kétezres évek elején figyelemmel fordultam az online marketing mellett a blog műfaja felé.
A szolgáltató-blog klasszikus „énblogként” indult a Jóljárok Magazin aloldalaként.
A Google számos változtatása a kereső algoritmusában egyre inkább hátrányos helyzetet teremt a sokszálú, sok témát felkaroló klasszikus blogok számára. Ezért a régi blogot frissítem, tartalmi struktúrába szerkesztem. A vezérfonal: a szolgáltatás.
De újabban itt is nyújtok szolgáltatást: Turisztikai régió
Heti örömeidet olvasva a megadott linken örömmel látom, hogy szeme volt nálad a sült krumplinak, vagyis ízlett! 🙂
Ami az öregedés vádját illeti, elhárítanám. Nem mi öregszünk felfokozott tempóban, nem ezért tör ránk a nosztalgia, hanem az idő gyorsul a weben veszettül.
Amúgy volt bennem némi félelem, mi van, ha olyasvalaki olvassa bejegyzésem, aki be van oltva avantgarde ellen? Az vajon mit gondol?
De elhessentettem magamtól ezt a gondot, mert aki nem érti ki a sorok mögül azt, hogy az az este életre szóló élmény volt, azon már nem nagyon lehet segíteni – vagyis nem nekem, hanem neki van aggódásra oka!
Na, ennyit mára az aggodalmakról – most megyek, s keresek a konyhába sült krumplit magamnak is! 😀