A pocsolya

Pocsolya
Pocsolya – ez még a miénk!

Lomha hordák a pocsolya felé

Patriótia, a Dél Keresztjének éke, az egykori mintaország a polgárháború után visszazuhant a kőkorszakba. A bűzös dzsungel persze tovább élt, a trópusi nap tovább okádta hőjét a vidékre, mintha mi sem történt volna. A majmok üvöltése behatolt a lakatlan városokba, kongott kicsinyt a rommá lett falak között, mint valami szélgörgette, üres konzervdoboz, aztán sötétedéskor elenyészett ez a hang is.

Hajnalban, a hosszuló árnyak mellett, a dzsungel szélén három észak-patriótiai túlélő indult délnek, miközben három déli, a szintén kifosztott, tönkrevert, élelmet és vizet nélkülöző tájak felől igyekezett szembe velük. A két elgyötört csoport, kőkorszaki fegyvereivel ugyanúgy képtelennek bizonyult a szükséges élelem és víz megszerzésére, s rongyaik alatt mintha már nem is emberek, hanem éhes és szomjas vadak lakoztak volna.

Víz nélkül nincs élet

– Vizet kell szereznünk, mindenáron! – lihegte Balhesz, a kicserepesedett ajkú, köpcös déli ember a társainak.
A száraz évszak még a harmatcseppeket is elrejtette előlük, hiába nyalták mohón, porzó nyelvvel a hajnali őserdő fáinak leveleit. Beljebb, a fák közé nem merészkedhettek, nagyjából fél órával ezelőtt, az éjszakai hold fénye még zöld szempárokról csillant vissza feléjük.

Az északi csoport ugyanúgy szenvedett, s még Provoknak, az egykori marketing professzornak sem volt semmilyen ötlete arra, hogyan is szerezhetnének vizet.

A w-alakú dzsungelszélen egyszerre ért a két, egymással szembe araszoló, elnyűtt csapat a w külső szárának legalsó részéhez, egyszerre pillantva meg egymást és a w középső részének csúcsán a pocsolyát is!

Provok és Balhesz, a két vezér

Provok elméje, mint egy szikrát kapott motor, beindult – hatan eredményesebben vadászhatunk, s ahogy látom, a víz a pocsolyában épp elegendő lesz mind a hatunknak!

A szemben lévő oldalon Balhesznek, miként a többinek is, földbe gyökerezett a lába, a szíve hevesen kalimpált, s a köpcös déli hol a vízre, hol a három, előtte csodálkozó idegenre pillantott zavarában. Aztán gyors cselekvésre szánta el magát, utolsó erejét megfeszítve hajította el a dárdát, amely Provokot találta el. Az szétvetette karját, s a mellkasába fúródott hajítószerszámmal hanyatt vágódott, s moccanatlan maradt.

Provok egyik társa, az északi Reak ocsúdott a leghamarabb, elhajított kőbaltájával széthasította Balhesz fejét.

A két, vezér nélkül maradt csonka csapat kicsit visszahúzódott a W szárai mögé, s a rongyos, immár harcossá lett népség, haditervek kieszelésébe fogott.

Eközben a trópusi nap egyre feljebb és feljebb kúszott, s mohón felszippantotta a pocsolyát, még a szikkadt földet is cserepessé repesztve az egykori tócsa helyén.

A “csapatok” ebből mit sem láttak, hanem büszke üvöltéssel rohamra indultak, hevenyészett haditervük szerint.

A dzsungel mélyén a majmok felröhögtek.

***

Provok előtörténete: Az igazi gerillamarketing

Idegenlégió vagy nemzetközi brigád?

Idegenlégió vagy nemzetközi brigád?
Idegenlégió vagy nemzetközi brigád?

Idegenlégió

Olvasom, aki idegenlégiósnak állna be Ukrajnában, annak nem kell vízumot kiváltania. Az jöjjön minél előbb – üzenik ezzel is az orosz inváziós hadsereg ellen harcoló ország illetékesei.
Érdekes, hogy bennem kicsit negatív visszhangra lel az idegenlégió, mint kifejezés.
Ugyan kicsit old a franciák által előszeretettel alkalmazott forma negatív előjelének hosszán Rejtő Jenő halhatatlan életműve, de mégiscsak idegenkedem az idegenlégió fogalmától.

Próbálom lecserélni a szót.

Nemzetközi brigád

Nemzetközi brigád – jut eszembe a spanyol polgárháborúból a kifejezés. Ide a köztársaság mellett, a Franco tábornok ellen harcolni akarók érkeztek.

Ehhez azonban társul egy kis bolsevik jelleg, bár nem csak szovjet-orosz és más európai kommunisták, hanem szocdemek és anarchisták is áramlottak eme seregbe.
Ám ennél is lényegesebb szempont: akkor ott Spanyolországban polgárháború dúlt, Ukrajnában viszont egy demokratikus berendezkedésű ország honvédő háborúja zajlik.

Persze a háború halottjai, sebesültjei, a menekültek százezrei számára az elnevezés valószínűleg mindegy. Az oroszok szemében pedig csupán egyszerű bűnözőnek számítanak a majdani légió tagjai.

A menekültek most nem migránsok

Korábban a háború elől a közel-keletről menekülők migráns jelzőt és a magyar kormány részéről meglehetősen puritán ellátást kaptak. Ennél finomabban az olykor embertelenségbe hajló elbánást lehetetlen megfogalmazni.
Ám most újra a délszláv háború idején megszokott normális, emberi befogadás és ellátás felé fordul Magyarország.

Frissítés 2022.03.04.
Megszületett a légió hivatalos neve: Ukrán Területvédelmi Egységek Nemzetközi Légiója.
Úgy fest, előfelvetésem kombinációjából született meg a név.
Egyébként a hírek szerint már napok alatt 16 000 jelentkező akadt a világ minden tájáról, hogy harcoljanak az ukrán nép oldalán az orosz agresszorok ellen.
***

A háborús témába vág:

A humanizmus, mint nemzetbiztonsági kockázat

Dráva Rádió: vissza a városba!

A menekültek elmenekültek

Bognár László

Önmagam főnöke voltam – de a valóságban is az vagyok

Egy nagyszerű TED-előadás a munka világáról

Nézem Jason Fried interneten elérhető TED-előadását, amely azt a meghökkentő címet viseli: Miért nem folyik munka a munkahelyeken?!
Fried szemléletesen írja le, mi is történik voltaképpen. Az embereket egy helyre terelik, íróasztalt tolnak eléjük és széket a fenekük alá, megmondják nekik, hogy hány órától hány óráig kell az adott helyen maradniok. Továbbá megmondják nekik, mit nem csinálhatnak. Sőt menedzserek tördelik szét – hol értekezletre, hol továbbképzésre, hol másra hivatkozva – a munkanapjukat.

Olvass továbbÖnmagam főnöke voltam – de a valóságban is az vagyok

Mindenkit le kell váltani – politikai marketing frissítve

A politikai marketing új hulláma

A politikai marketing új hulláma?

Gurzó Ákos, Márki-Zay Péter kampányfőnöke, aki egy amerikai állást hátrahagyva érkezett az MMM (Mindenki Magyarországa Mozgalom) stábjához, igazán nem finomkodik, amikor a magyar politikai marketing képviselőiről nyilatkozik.

„…leamortizáltak már egy csomó pártot, látod az életrajzukban, hogy milyen szervezeteknél dolgoztak. Mára egyik sem létezik, és ők még mindig itt vannak megmondóemberként…. A magyar politika csak akkor változhat meg, ha nemcsak új politikusok érkeznek, hanem a politikai marketing is megújul. „

Olvass továbbMindenkit le kell váltani – politikai marketing frissítve

Századelő, logarléc – mikor lesz a csodák éve?

Elszámolunk vagy leszámolunk a logarléc tudással

Logarléc
Logarléc: a jövőt nem mutatta jól

Karl Erik Rosengren Kommunikáció c. könyvét olvasom, meg-megállva, nyikorgó gondolatokkal haladnék vele a padlásra – de meglehet, már későn.
Itt van teszem azt az a megjegyzése, mely szerint milyen nagyszerű találmányok segítették elő a tizenkilencedik században az emberi kommunikáció fejlődését. Megemlíti a számológépet is, amelynek versenytársai is akadtak, a ma már korszerűtlennek számító logarléc és az abakusz is.

Logarléc, abakusz az emlékeinkben

Itt azonnal megálltam, rohantam a asszony szoknyájához, hogy neked is volt logarléced annak idején? Mert nekem nagyon szép, mondhatnám mérnöki drágaságú logarlécet vett az anyám, hogy nagy ember lehessek, ne olyan sanyarú sorsú, mint amilyen…
– Golyós számológépem is volt – felelte az asszony, de nem is emlékeztem már rá, hogy abakusznak hívták.
– Most, hogy mondod, elsőben, vagy még az óvodában nekem is volt, görbe ívben lehetett a golyókat tologatni! – merengtem vele tovább…

Csodák éve: 2000

Nekünk, gyerekkorunkban volt “csodák éve” is! Senki nem nevezte így, csak ha hivatkozott valaki a jövőre, akkor azt mindenki a kétezredik évhez kötötte, amikorra már az emberiség minden globális problémát megold, megjárja a Holdat-Marsot, világbéke lesz és képtelefon, sőt le lesz rakva a hogyishívjáknak az örök megbonthatatlan micsodája is, talán  alapja, ha jól emlékszem.

Sajnálom is kicsit a mostani ifjú nemzedéket, nekik nincs “csodák éve”, szinte már minden fel van találva előlük, talán csak a rák tartja magát még valahogy – anyámat is az vitte el, éppen kétezerben.

Hálnak, válnak meg minden – sőt egybekelnek

Hálnak, válnak, házasodnak

Hálnak, válnak, házasodnak az ember barátai

Folyamatos változásban telnek az idők, olykor homályos, olykor szomorú, olykor vidám perceket okozva a halandónak.
A válásokat többnyire azért nem szeretem, mert mintegy állásfoglalásra késztetnék az embert: ki is volt a szóban forgó házasságban a hibás. Ilyenkor mintha választanunk kellene, kiváltképp, ha haraggal fejeződött be az együttlét: a férfiú vagy a nő barátságát őrizzük-e meg, mert együtt a kettőé, ahogyan az eddig volt, már nem lehetséges.

Na, de a minap örömtelibb volt a helyzet: egybe kélt egy jó barát és egy jó ismerős.

Amikor a katolikus pap mondja a házasságról a tutit

Mindkettőjük meglett ember, felnőtt gyerekekkel a korábbi házasságukból. Valószínű, hogy a korábbi párkapcsolatukat “csak” polgári szertartás szentesítette és bontotta szét, mert katolikus templomban esett meg az új esemény.
Az esketést fiatal pap celebrálta.
Az ifjú embert cseppet sem zavarta, hogy a két, már korábbi házasságban edződött egybekelőt ő okítja a szerelemre, ő értelmezi számukra a szeretet lényegét, a családi harmóniát. Magabiztosan szórta az intelmeket, olykor dallamosra fogta a prózát, amely az élet mély értelmét tudatta a házasságba szédülőkkel.

Aztán egyszer csak így szóla a pap:
– Ősi magyar szokás szerint tegyétek a kezeteket a feszületre…

Ősi magyar szokások

Őszintén szólva, itt elkanyarodott a figyelmem a szertartásról, mert ősi magyar szokásként nekem az asszonyrablás ugrott be  a reverendás mondatának elején, ősiként a sztyeppék, immár homályba vesző, az egyház által üldözött szokásai testesedtek meg – remélem, az egyház nem írja ezt egy tudatlan materialista rovására!

Lám, a magyarság kérdése immár kikerülhetetlenné lett: kocsmában, templomban, parlamentben kerülgetik polgárok, papok, félnótás urak, mint megkergült kutya a farkát.

Ámbár a jónép inkább törődik a saját sorsával: hálnak, válnak meg minden.

Pillangószív – történet régen és ma

Régi emlék a keresőoptimalizálásról

Pillangószív barlangrajz
Barlangrajz és keresőoptimalizálás

Nem mondom meg, melyik az a város, amelynek marketingesei szépen összejöttek, s egy bölcs ember rövid, két órás előadását hallgatták meg – párbeszéd címén, teszem hozzá – a kétezer éves falak árnyékában. Ilyenkor persze megdobban a pillangószív.

Aztán a bölcs ember elment, mert egyfelől szép kimutatásai vannak ugyan arról, mennyi helyszínen, mennyi emberrel VÁLT ő szót, másfelől viszont eközben nem ér rá az együgyű népekkel szót váltani. (Ez még más nagyságoknál is így szokás, ismerős ez, gondolom.)
Nos, a bölcs ember elmenetele után, valami olyasmit szóltam, hogy a neten a kereső olyan, mint a barlangok fala hajdanán.

A barlangrajzok és az emberi szükségletek, igények

Ami fönt van, (mármint fölrajzolta rá ősapánk) az fontos, ami nincs rajta fönn az NINCS, az a világ számára nem létező!
Számos példát soroltam föl, most csak egyet mondanék: gyakorta szólunk egy olyant, hogy a mi városunk A MÚZEUMOK VÁROSA.
Igen ám, de ha a neten, például Budapesten beütjük a keresők keresőjébe, MÚZEUM, nem ám, hogy az első húsz találatban nincs ilyen intézmény a városunkból, hanem tovább sincs talán.

Hej, hogy rámszakadt akkor ott az ég, hogy mekkora barom vagyok, sületlen balfék meg miegyéb. Úgy nyelvelt ellenem a marketinges had java, hogy legszívesebben elköltöztem volna a megnemmondom városból!

Egy év telt el, s aki gondolta, beüthette a szót a google-ba: múzeum!
Semmi eredmény.

Online marketing munkám bére

Ekkor úgy gondoltam, bebizonyítom a város népének az igazam.
Megnemmondom város világhírű, ám gazdaságilag ugyancsak bukdácsoló gyárában jelentkeztem: a szép, ám a neten elérhetetlen, megtalálhatatlan honlapjukat élre viszem.
Árként 1 Ft + ÁFA összeget határoztam meg, amit elfogadtak.

Megcsináltam! Úgy lett, ahogy ígértem is (fölvittem élre, ELSŐ rajznak a barlang falára) tehát járt az 1 Ft + ÁFA.
Azt mondták, végülis szégyen volna ezt így rendezni, inkább a termékükből adnak egy szép valamit.
Tizenöt év telt el, s ahogy neked sincs tőlük ajándékba valamid, úgy nekem se!

***

A régi történet után a keresőoptimalizálás friss vonulatairól:

Keresőoptimalizálás

Keresőmarketing

Média: hazugság és őszinteség a tv-ben, rádióban

Média: tv
Televízió: a tv-ben bármi megtörténhet

Krug Emília és a durva műsorvég az ATV-ben

Az ATV média műsorvezetői skáláján − a tehetség tartományában mérve − Krug Emilia nagyjából a középmezőnyben foglal helyet. Nincs annyira mélyen, mint Kárász Róbert, s pláne nincs olyan magasan, mint Simon András vagy Rónai Egon.

Ám van valami, amiben utolérhetetlenül érzéketlen − népiesen szólva tapló − ez pedig az a frenetikus képessége, hogy a reklám okán, vagy a műsoridő lejárta miatt mondat közben belefojtsa a szót a vendégbe.

Ez annyira zavaró tulajdonsága, hogy simán tönkreteszi vele a nagy nehézségek árán középszinten lehozott műsorait.

Könyörgöm, hívja már föl valaki erre a figyelmét a csatornánál!

*****
Még egy kis ATV: Karcsika a televízióban

Média hazugságok

2007. június 10.

Mottó: “Ha valaki kitalálná, hogy az eszkimó műsorok nagyobb nézettségett érnek el és több reklámbevételhez vezetnek,… akkor a Vészhelyzet Alaszkában játszódna!”
Bernard Goldberg, MÉDIA-HAZUGSÁGOK

És láss csudát, az Egyesült Államok piacán kezd kifizetődni “az afrikai és ázsiai származású amerikaiak” szerepeltetése, különben nem gyűrűzne be a magyar képernyőkre ennyi fekete és ázsiai arc az amerikai sorozatokkal, amelyek nyilvánvalóan alacsony árúknál fogva elfoglalják a kereskedelmi csatornáinkat!

De ez nem mindig volt így Amerikában!

1999-ben az USA közvélemény-kutatói azt tapasztalták, hogy a Vészhelyzet a 2. legnézetteb műsor a fehérek körében, míg a feketék csupán a 22. helyre sorolták.
/Bernard Goldberg, MÉDIA-HAZUGSÁGOK, Focus, 2002.; 206. old./

Vége a médiában a fehér világnak?

Amióta figyelemmel kísérhetjük mi, magyarok is a sorozatot, láthatjuk, hogy az afrikai származású szereplők, kiegészülve pl. indiai és más származású szereplőkkel is, szépen megszaporodtak!

Vége a fehér világnak – AMERIKÁBAN! Amit nem tudtak elérni a faji egyenlőségért kűzdő mozgalmak, lám, azt elérte a fizetőképes kereslet alakulása.
De nem is tudom, miért a Média-hazugságok c. könyv és annak tartalma jut eszembe, amikor nálunk az őszinteség uralkodik a televíziókban!
A minap, a TV 2-őn, a Tények végén maga a műsorvezető hölgy, bizonyos Kriszta jelentette be: “Össze-vissza beszélek!”
És tényleg így van!

Ha elfogadjuk azt a tételt, miszerint a tv-k híradója ugyanolyan szórakoztató-műsor, mint a többi, és funkciója szerint a középosztálybeli fehér népesség csatornához-kötése a feladata (nem a híradás), akkor kihámozhatjuk a TV 2 (vagy bármelyik kereskedelmi csatorna) híradójából, hogy a magyar fehér középosztálybelit mivel lehet az adóhoz csábítani!

Bűnügy, baleset, katasztrófa, amennyi belefér, egy kis pártoskodás a botrányok felől, és UGYANAZON VÁGÓKÉP sokszori mutogatása! A magyar fehér középosztálybeli, mint “fizetőképes kereslet” imádja a zsanettes hírek alatt egy rendőrautó oldalát nézegetni, hetekig, hónapokig egyfolytában, minden este! Egyszóval a magyar fehér középosztálybeli egy kretén, hülye állatfajta – nem csoda, hogy ott tart az ország, ahol!

Másfelől viszont nagyon jó, hogy ilyen a fehér magyar középosztálybeli, mert olcsón lehet számára műsort gyártani. Egyetlen snittel el lehet lenni hetekig!
Csak nehogy változzék a fizetőképes keresletet megvalósító közönség igényszintje, mert akkor nyújtani is kéne valamit! Márpedig akkor csökkenne a profit…

Marketing átverések: rádió

Kedves ügyfelem kért meg, tegyem fel a honlapjára az egyik rádiótól mp3-ban megkapott hirdetését. A 30 másodpercből éppen 10 megy el arra, hogy az amúgy hangulatos reklámban szereplő szolgáltatás telefonszámait “eldarálják”. Átverés ez a javából, mert a rádió szorgos dolgozói nyilván elfelejtették tájékoztatni az ügyfelüket, hogy nincs ember a földkerekségen, aki tollal-papírral hallgatna rádiót!

Na, és aztán a dilemma, hogy az egy megánál is több hanganyagot feltegyem-e a honlapra? A modemesek nyilvánvalóan elharapnák a gigámat az egy megáért, ha feltenném! Vagyis nem is rám zúdulna a harag, hanem a bővérű rádióreklámját honlapra tevő SZOLGÁLTATÓRA meg a szolgáltatására.
Nos, mindezt megírtam e-mailben az ügyfelemnek, s most azon rágódom – az őszinteségem miatt nem leszek-e rövid úton “kirúgva”. Ugyanis kedves népszokás a rossz hír vivőjének lecsapatni a kobakját, mert csak a rossz szájízt hagyja maga után, ha elmondjuk: amit erre a rádióreklámra költött, azt nyugodtan elihattuk volna!

Rádió és reklám

Idáig hallom a rádiót, ez a Sláger Rádió. A hírek után lelkes mitugrász közli: a következő egy órában majd tőle jön a zene, nagyon jó zene lesz, ráadásul reklámok nélkül. Micsoda óra lesz…
Aranyapám, egy olyan rádióban, amely reklámokból tartja el magát, meglehetősen fura reklámmentes órákat mutatni fel értékként. (Vagy jutalomként vagy díjként vagy mittudomén milyen jóként.)
Szóval egy órán át nem lesz reklám – a reklámok által eltartott rádióban. Malvina kedvéért írom most így, közérthetően, konkrétan és korszerűen: hát ez beszarás!

Botrány-média

2006-09-20

Napjainkban a hír nem születik, hanem gyártatik.
Ma már a hír motoros futárral robog a szerkesztőségekbe. Csak pár szót kell odalökni a kapott hír elé és kész. Az újságírók java elmehet…
Így működik a botrány-média, s már az maga botrány, hogy így is lehet.
Hogy ez szinte már fundamentuma lesz ma a magyar hírközlésnek – az csupán azt bizonyítja: ezt az egyet jól eltanultuk a nyugati újságírástól.
De azért mást is kellett volna…

Botrány és ellenbotrány – egyre magasabb az ingerküszöb, tehát a minimális határ a médiába-kerüléshez már minimum egy közszolgálati televízió felgyújtása lesz!
Illetve szeptember tizennyolcadika után már ez sem lesz elég!

Apropos elég! ELÉG!!!

Sorra zárnak be a bankfiókok Pécsett

Bankszféra: szűkülő hálózatok

ATM bankautomata

Több baranyai takarékszövetkezet összevonásával nemrég alakult meg a Dél Takarék Szövetkezet.
Jött is vele mindenféle jó szöveg, hogy a lakosság meg a vállalkozások, hogy mennyire ki leszünk szolgálva, emelkedni fog ez, nagyobbra növekszik az és a kiszolgálás európai izéje sőt a hogyishívjákja is szabályosan az ölünkbe fog hullani.
Két évvel ezelőtt Pécsett, a Petőfi utcai, egykor Szentlőrinc-Ormánság Takarékszövetkezet birtokolta fiókját mindenféle előzetes értesítés nélkül, bezárta a Dél Takarék Szövetkezet. Most, 2020 nyarán rögzíthetjük, hogy már ilyen néven sem létezik takarékszövetkezeti bank, mindenki mindenkivel egyesült, mint az pornófilmekben szokás.

A banki szolgáltatás átalakulása

Még a bankautomata működtetését is megszüntették.

Nem is olyan messze árválkodik a Kodály utcában a körforgalomnál a becsődölt DRB Bank üres, hite- és pénzehagyott bankfiókja.

Egy utcával lejjebb, a Ferencesek utcájában, alig néhány hónapja a CIB Bank zárta be egy bankfiókját, jelezve, hogy Pécs nagyszerűen működő gazdasága, a szemérmetlenül gyarapodó kisvállalkozások, az anyagiakban egyre inkább bővelkedő lakosság már nem bírja eltartani a korábbi bankhálózatát.

Számosabb évvel ezelőtt a Rókus utca elején igazán nagy méretű bankfiókkal volt jelen az OTP.
Ma már az utca egyetemhez közeli végén egy töpörtyű méretű sufnival van a Szigeti városrészben jelen, vélhetően azért, hogy a campusról kiáramló külföldi egyetemisták bedughassák az ATM-be a hazai kártyákhoz mérten jóval vastagabb bankkártyájukat.

Persze értem én, hogy az internet bankolás is létszám- és fiók szűkítést generál, de az ATM-ek megszüntetése inkább durva üzenet: a lakosság, a kisvállalkozói szféra kiszolgálása ma már nem annyira számít.
Vajon miért nem?

Pro és kontra – bankfiók és bankkártya

Ismerősöm szerint nyugodjak le, hiszen szinte mindenütt lehet bankkártyával fizetni és a havi díjmentesen leemelhető 150.000 Ft. bármelyik pénzintézet ATM-jéből leszedhető.
Ez szépen hangzik, csak mégsem ennyire szép a leányzó fekvése!
Az OTP automatájából nem lehet ekkora összeget kivenni egyszerre takarékbankos kártyával! (Hogy más bankkártyákkal mi a helyzet, azt nem tudom.)
A kártyás fizetésnek azért vannak akadályai. Ki gondolná, hogy a Laptopszalon szervizében csak készpénzt fogadnak el, még ha több tízezer forintról is van szó. Horgász napijegyet sem adnak kártyára például az abaligeti horgásztónál, olyan kisebb tételekről nem is szólva, ha fagylaltra áhítozik valaki a pécsi Színház térre kitolt utcai fagylaltosnál…

Frissítés 2019.04.09.

A Portfólió cikke szerint: Ezrével tűnnek el a bolti terminálok
“Mindeközben eddig soha nem látott módon 2 ezerrel csökkent a fizikai kártyelfogadó boltok száma.”

Frissítés 2020.07.21.

A Napi hu friss írása szerint (Eltűnt 2500 bankfiók Magyarországon) a 2008-as válság előtt 4400 bankfiók működött hazánkban, ám mára már több mint felét, 2500-at bezártak!
Ami igazán pikánssá teszi a fejleményeket, hogy a bankfiókok brutális mennyiségű eltűnése a bankok növekvő nyeresége mellett zajlik.

Online rendelés: leszoktatnak a bankkártyás fizetésről

Pizza - Pécsett
Pizza – ha kp fizeted melegebben kapod Pécsett

Ma úgy hozta a sors, hogy két pizzát rendeltem Pécsett a tőlünk nagyjából ötszáz méterre lévő étteremből online. Nagytakarítás okán kértem a házhoz szállítást, nem azért, mert túl hosszú volna beton járdán az ötszáz méter.
Az online rendelésnél a bankkártyás fizetést jelöltem be. A rendelés befogadásáról annak rendje-módja szerint e-mailben visszaigazolást kaptam.

Pizza és a mobil terminál

Egy óra tíz perc elteltével telefonon érdeklődtem a pizzák készültségi foka felől, tekintettel az elkészítés feltételezett idejéhez hozzáadva az ötszáz méternyi út megtételét, időtúllépés esetének fennforgására gyanakodtam. Plusz korgó gyomor!
Meglepetésemre azt a választ kaptam, hogy csak egy mobil termináljuk van az egész százötvenezer fős városra, s így aki bankkátyás fizetést választ rendeléskor, annak bizony hosszabb időt kell a kiszállításig várnia. Köszöni a türelmem, előbb-utóbb meg fog érkezni a futár.
Hát, ilyesmiről a honlapon nem beszélt az online marketing!
A pizzás ember nagyjából tíz perc múlva tényleg megérkezett, ő is megerősítette, hogy a bankkártyások nem azonnal kapják a szájukba a falatot, mert ugye a mobil terminálból csak egy van.

Ez a megerősítés népnevelési szándékból nyilván nyomatékosítani akarta, hogy szokjak le a bankkártyázásról, fizessek ezentúl készpénzzel, mert akkor időben fogom megkapni, amit kérek.

Nehéz eljutni egyről a kettőre?

Ebben az egész eljárásban az a központi momentum, hogy nekem el kellene fogadnom, hogy nekik csak egy termináljuk van! De én nem tudom kiverni a fejemből: miért nincs nekik kettő? Ez miért nem merül fel egy akadozó szolgáltatás során?

Ha jól látom a weben, akkor nagyjából maximum havi 6.000-10.000 Ft között lehet mobil terminálhoz jutni + 0,5-1,5% költség merülne föl a forgalom után. Ha ehelyett a népnevelést, a bankkártyás fizetésről történő leszoktatást választja egy pizzás cég, lehet, hogy mégiscsak rosszabbul jár, mert elveszítheti a potenciális ügyfeleit. Mert lehetnek olyanok, akik gyorsan szeretnének a digó-kajához jutni úgy, hogy bankkártyával fizetnek!

***
Témába vág:

Blogvilág: Index, Blog hu – a blogoszféra mostohája

Az Index és a blogoszféra kapcsolatáról

Többszörösen frissítve

Hirportálok keresettsége a weben: az Index áll az élen

Az index.hu hosszú ideje piacvezető a magyar hírportálok körében. Ebben nyilván szerepe van a címlapon boxban elhelyezett blogválogatásnak is, az úgynevezett blogketrecnek, amely szorosan kapcsolódik a felhasználók tudatában a portál lényegéhez, arculatához!

Olvass továbbBlogvilág: Index, Blog hu – a blogoszféra mostohája