Termék minőség és nemzeti jelleg
Az öntudatos vízvezeték szerelő közli, hogy kínai terméket nem épít be, mert igaz ugyan, hogy a kínai termék „kici és olcó”, de emberi fogyasztásra, továbbá alkatrésznek nem alkalmas.
Sokan koccintanának vele francia pezsgővel egyetértésük jeleként, hiszen a francia jelző ez esetben is minőséget testesít meg.
Persze pont ellenkező értelemben, mint a francia autó megnevezés, amelyről egy nagyon csúnya internetes reklám jut eszembe, amely nagyjából így szólt:
– Francia autója van? Tudunk egy jó autóbontót! (és itt meg is nevezték a francia autók bontására szakosodott bontót).
Ez inkorrekt reklám – mondhatnám angol hidegvérrel, de olaszos temperamentummal hozzáteszem: rámutat az áru és keletkezési helyének értékmérő mivoltára.
A minap névnapomra – a már évtizedes szolgálatba belefáradt JS, számítógéphez köthető hangfal szettem pótlására egy Thonet & Vander szettet kaptam ajándékba.
A termékre egy kb. 6 centiméteres sárga-piros-fekete színű csíkot ragasztottak, vagyis a német nemzeti színeket és rajta egy büszke, pecsét szerűen elhelyezett felirat is helyet kapott: German Engineering & Design.
Vagyis a német marketingesek nagyon is tisztában vannak a ténnyel – a német jelző bármilyen terméken, autón, órán, erősítőn, hangfalon, kanapén, egyszerűsítve ágyon és ágyún egyaránt, alapos tervező munkát és precíz kivitelezést jelent szerte a világban.
Erről már a Zeppelin márkájú órám birtokba vételekor is meggyőződhettem, hiszen nem azt írták rá, hogy Made in EU, hanem nemes egyszerűséggel: Made in Germany!
Amikor ez a jelenség a szemem elé kerül, mindig elgondolkozom: vajon a magyar nemzeti jelző milyen rezonanciát kelt a világ vásárlóiban? Tudtommal régen, az egykori Szovjetunióba a Videoton szállította az első számítógépeket. Ott, akkor, a számítógépet ugyanúgy videotonnak nevezték, mint a Xerox márkanévről – a fénymásolás helyett – a xeroxozást.
És vajon ma mit írhatnánk az export libamájra? Puskás öcsit? Van-e jobb tipp?
***
A témáról másutt:
A termék származása minőséget jelző
A kétezres évek elején figyelemmel fordultam az online marketing mellett a blog műfaja felé.
A szolgáltató-blog klasszikus „énblogként” indult a Jóljárok Magazin aloldalaként.
A Google számos változtatása a kereső algoritmusában egyre inkább hátrányos helyzetet teremt a sokszálú, sok témát felkaroló klasszikus blogok számára. Ezért a régi blogot frissítem, tartalmi struktúrába szerkesztem. Szolgáltatok.
