Miért nem Pécs az okos város?
Pécs városában olvasom a Budapesten szerkesztett Napi hu-n:
„A Pest megyei Monoron már elindult az az okosváros pilotprojekt, amelynek sikere az egész ország képét átrajzolhatja. Intelligens köztéri mosdók, a gyerek iskolalátogatásáról sms-t kapó szülők, okospadok és -zebrák is színesítik a terveket…”
Egy kicsit bosszankodom, mert Pécs már sok-sok évvel ezelőtt képes lett volna okos-várost teremteni!
Az egyetemen műszaki kar működik (korábban műszaki főiskola volt), számos jó nevű, a nemzetközi porondon is helytálló céget találunk a kreatív iparban, a kamara is erős bázissal bír, van mit megmutatni a nagyvilágnak és a turistáknak a Világörökségtől kezdve a mély-populáris lakatfalon át a színházig, a múzeumokig.
Lakni is van hol, szebbnél szebb hotelek kínálják vendégszerető szolgáltatásaikat.
Vagyis számtalan dolog adott volt ahhoz, hogy okos várost építsen a kétezer éves Sophianae, azaz Pécs.
De ne is azt nézzük, ami megvolt a projekthez, hanem azt, ami hiányzott. Ez pedig úgy vélem, a koordináló erő hiányában keresendő.
De ez vajon miért hiányzott?
Tehetségtelenség? Politikai szempontokból kiválasztott, hozzá nem értő bürokraták? Pénztelenség, amely útját állta a zseniális terveknek? A városvezetés alkalmatlansága? Vagy a polgároké?
Szóval miért nem Pécs?
Megközelítések
Régi bejegyzések között lapozgatok.
A CinePécs filmfesztivál egyik külföldi versenyzőjének köszönő levelét olvasom. Külön kiemeli, hogy hál’ Isten nem volt piros szőnyeg és limuzin, viszont volt közönség és emberi kapcsolatok – ő ezért szeretett itt lenni.
Olvasom az egyik vezető magyar lap kritikáját: a pécsieknek még piros szőnyegre sem telt.
Na, akkor most merre tovább? Pécsből kis Cannes legyen vagy maradjon egy szerethető magyar kisváros? – tettem fel akkor, a régi jegyzetemben a kérdést.
De ez ma már elavult felvetés: a CinePécs (is) meghalt.
***
A hotel és Pécs témába vág:
Hogyan lehetne eladni Pécset és Baranyát?
Pécs: érik az ősz

Meleg van.
Dübörög a nyár, nem egyszer 30 Celsius fölé kúszik a hőség, Pécs belvárosa párakapuval, napvitorlákkal és csobogó szökőkutakkal várja látogatóit és a város lihegő népét.
A parkokban Pécs régi szlogenjét – A mediterrán hangulatok városa – idézi a kabócák fülsiketítő zaja. Ez a hang ide varázsolja az Adria, a tengerparti utakat szegélyező “hangos mezők” képzetét.
Meleg van.
Mintha sohasem érne véget a nyár.
Pedig a Mecsek oldalán az erdei ösvényekre hajló ágakon már érik, piroslik a som.

Hogy a som nem is olyan nagy dolog, mutassak inkább fügét?
Pécsett ennek sincsen akadálya! Aki egy könnyű nyári sétára vágyik hűsben, fák árnyékában, padokkal szegélyezett barátságos ösvényeken, az ellátogathat az egyetem arborétumába és megszemlélheti, milyen stádiumban leledzik az érő füge. Fent – a nyitóképen.
Tiszta víz: a víztisztítás nyomában
Forró nyári napokon a vízről persze, hogy folyók és tavak jutnak eszünkbe. A víztisztaság kérdése is a Balaton, a Velencei- és a Tisza-tó valamint a Duna és a Tisza, vagy Baranyában az orfűi strand körül forog – vajon fürödhetünk-e egészségügyi szempontból az általunk frissülési szándékkal felkeresendő helyen.
Ám a víz tisztasága a mindennapokban az ivóvíz tisztaságát jelenti.
Laikusként az ilyen közzétett adatsor a vízminőségről semmit sem mond. Szakemberekre kell bízni magunk. Pécs ivóvízéről ilyen adatsort ad a szolgáltató Tettye Forrásház:

Ahhoz, hogy egészséges vízhez jussunk, szükség van a természet víztisztító erejére. Ilyen szempontból Pécsnek szerencséje van, a Tettye forrás vizét palackozva is lehet árusítani, a város a csapokig kristálytiszta vizet kap.
A helyzet nagyjából Budapesten is ilyen, a természet szépen elvégzi a dolgát, de aztán jön a régi idők szerelvénye, ólomból és más, egészségromboló anyagokból összerakva, egész városrészek ivóvízét alakítva egészséget károsító H2O-vá.
(Arról a félelemről most nem ejtenék szót, hogy a Pécs mellé tervezett atomtemető szennyező hatásáról tartanak a helyi zöldek, ez a téma túlmutat egy, a víztisztítás kérdésével foglalkozó bejegyzésen. Mindenesetre a vízbázis védelme elsőrendű kérdés a lakosság számára).
Víztisztítás mesterségesen
Ha a természet nem végzi rendesen a dolgát, vagy az ember elrontott a vízminőség tárgyában valamit, akkor jön képbe a mesterséges víztisztítás az iparban, a cégeknél és a háztartásokban is.
A legegyszerűbb szűrést az úgynevezett víztisztító kancsók jelentik, de a szakemberek véleménye szerint a beépített készülékekhez viszonyítva ezek csekély hatásfokúak.
A beépíthető víztisztítók számos módon szegmentálhatók, a működési elv, a hatásosság, a karbantarthatóság és nem utolsó sorban az ár alapján.
A szakemberek az egyik leghatékonyabb módszernek a fordított ozmózis technológiával tisztító berendezéseket tartják.
Egy kancsó víz
A világon sok ember számára kincset érne egy kancsó víz.
Nekünk, akiknek bőséggel nyújtott a természet az éltető forrásból, megadatik, hogy a kancsó víz köré kultúrát építhessünk.
Odahaza nálunk a feleségem a képen látható módon kínálja étkezéskor a vizet. Bazsalikom, menta, citrom karika és egy kis fürt ribizli.

Még egy kis Pécs:
Pécsett szerkesztik: Jóljárok Magazin

A kétezres évek elején figyelemmel fordultam az online marketing mellett a blog műfaja felé.
A szolgáltató-blog klasszikus „énblogként” indult a Jóljárok Magazin aloldalaként.
A Google számos változtatása a kereső algoritmusában egyre inkább hátrányos helyzetet teremt a sokszálú, sok témát felkaroló klasszikus blogok számára. Ezért a régi blogot frissítem, tartalmi struktúrába szerkesztem. Szolgáltatok.
Valóban jó lenne tudni, miért nem Pécs az okos város, vagy miért nem Magyarország az okos ország?
Ameddig ez nem derük ki, elugrom a bótba, mert azt olvasom ott okos megoldásokat találok.