Dráva Rádió: vissza a városba!

Bognár László

Bognár László, Pécs

A hajnal egy hosszú, távoli géppisztolysorozattal köszönti Eszéket.
Pedig elvileg tűzszünet van.
Hja, az elvek? – de az elvekről majd később.
Előbb tegyünk egy sétát az esti Dráva parton, ahol a szúnyogok a legízletesebb falatnak a bokámat nevezték ki. Hiába na, háborúban nem a szúnyogokat irtják. Reggelre óriásira dagad a lábam, a Baranja Rádió horvát lányaitól valami rongydarabot kérek, hogy borogathassam.

Nyelvi nehézségek támadnak, itt most senki sem tud magyarul, s nem segítenek a békeidő szavai sem, amelyekkel olyan jól elboldogultam korábban a szlavóniai városban. Vagyis se a Napoleon-konyak, se a blues, se az Agfa kazetta kifejezés nem segít.

Kezelésbe vesznek a horvát rádiós lányok

Mutatom a lábam.
Szörnyülködés és megértés buggyan föl a női torkokból, előkerül valahonnan egy tépett ruhadarab, leültetnek (benyomnak egy székbe) és ők teszik a borogatást a lábamra.
Elégedetten nézik, az egyikük odatol egy másik széket is, mutatja, tegyem föl a lábam. Érdeklődő arcok között, fölpolcolt lábbal ülök, mint a filmekben egy háborús amerikai hős, pedig csak a szúnyogok csíptek össze a Dráva parton.

Másnap nem tudom, melyikünk lepődött meg jobban: én, hogy a szétlőtt tűzfalak alatt egy asszony virágot árul egy csendes, még pontosabban egy hangtalanságba burkolózott városban, vagy ő, hogy akadt egy bolond, aki vásárolt is tőle!
A baranjás lányokra gondoltam, nekik vittem a virágot.
Nem tudom, miért kellett könnyezniük emiatt?

Hanem az elvek

Akkor Magyarországon a hatalom a „nagy szabadságeszmék” jegyében moratóriummal akadályozta, hogy „ellenőrizetlen” hangvételű rádiók vagy televíziók működhessenek.
De akkor még voltak mutatóban rádiósok, tévések, személyiségek – egyéni hanggal, egyéni látásmóddal.
Mára már eltűntek az egyéni hangok. Egy a zászló, egy a hang?
Sőt, körzeti rádióstúdiók sincsenek már, nehogy valaki véletlenül is mást mondjon, mint amit „muszáj”.
Kellene megint egy új Dráva Rádió? Nyomás, vissza a városba!

Más rádiós vallomások:

Rádió – amikor még mikrofon volt a kezemben

Dráva Rádió: Szertelen bejegyzések egy szeretett naplóból

Dráva Rádió: sajtótörténeti pillanat

Dráva Rádió: hit és barátságok

GYIK:

Milyen élményekkel gazdagodott a szerző a Dráva partján?
A szerző a Dráva partján sétálva szúnyogcsípésekkel küzdött, amelyek miatt a lába megdagadt. A horvát rádiós lányok segítettek neki, borogatást készítettek, miközben a nyelvi nehézségek miatt a kommunikáció is kihívást jelentett. A helyzet humoros és szívhez szóló élményekkel teli volt, amelyek emlékezetessé tették számára a látogatást.
Hogyan reagált a szerző, amikor virágot vásárolt egy asszonytól?
A szerző meglepődött, hogy a háború sújtotta városban egy asszony virágot árul. Az esemény különös volt, hiszen nem számított arra, hogy vásárolni fog, de a virágot a baranjás lányoknak szánta. Az asszony reakciója is érdekes volt, hiszen nem értette, miért vásárolt tőle valaki a jelenlegi helyzetben.
Milyen problémákkal szembesült a szerző a nyelvi kommunikáció során?
A szerző nehezen boldogult a nyelvi akadályokkal, mivel senki sem beszélt magyarul. A korábban használt békeidőszaki szavak nem segítettek, így a kommunikáció során frusztráló helyzetek alakultak ki. Ez rávilágított arra, hogy a nyelvi nehézségek mennyire megnehezíthetik a kapcsolatteremtést egy idegen országban.
Milyen változások történtek a rádiózás terén Magyarországon?
A cikk szerint Magyarországon a hatalom korlátozta a szabad rádiózást, így eltűntek az egyéni hangok és a körzeti rádióstúdiók. A szerző úgy véli, hogy szükség lenne egy új Dráva Rádióra, amely újra lehetőséget adna a különböző nézőpontok kifejezésére. Ez a helyzet a rádiózás szabadságának csökkenését jelzi.
Milyen érzéseket váltott ki a szerzőből a város hangulata?
A város hangulata vegyes érzéseket keltett a szerzőben. A háborús környezet és a csendes utcák kontrasztja mély benyomást tett rá. A virágárus asszony látványa és a helyiek reakciói a háború utáni élet reményét és szomorúságát egyaránt tükrözték, ami elgondolkodtatta őt a város jövőjéről.
Bognár László

A kétezres évek elején figyelemmel fordultam az online marketing mellett a blog műfaja felé.
A szolgáltató-blog klasszikus „énblogként” indult a Jóljárok Magazin aloldalaként.
A Google számos változtatása a kereső algoritmusában egyre inkább hátrányos helyzetet teremt a sokszálú, sok témát felkaroló klasszikus blogok számára. Ezért a régi blogot frissítem, tartalmi struktúrába szerkesztem. A vezérfonal: a szolgáltatás.
De újabban itt is nyújtok szolgáltatást: Turisztikai régió

Szólj hozzá!