2010 március 11-én számoltam be ebben a blogban a Bloggerek a bíróságon c. bejegyzésemben arról, hogy Budapesten, a Markó utcában tanúként hallgatott meg a bíróság Morvax blogger perében.
Mint beszámoltam róla, a Népszabadság Zrt. blog felületéről 2006-ban, kvázi büntetésből, egyik napról a másikra eltüntették az egyik blogger blogját, méghozzá úgy, hogy annak tartalma teljesen megsemmisült. Ezt számosan tűrhetetlen magatartásként értékeltük, elfogadhatatlannak tartottuk s annak tartjuk mind a mai napig. S most, a blog letörlése után öt évvel kezemben a fővárosi bíróság ítélete!
Idézem:
„Megállapítja a bíróság, hogy az alperes megsértette a felperes (nick nevén „Morvax”) szellemi alkotáshoz fűződő jogát azzal, hogy 2006 december 12-én az általa üzemeltetett Nolblog.hu internetes oldalról a felperes „Okoskodom tehát vagyok” című blogját eltávolította.
Kötelezi a bíróság az alperest, hogy 15 napon belül az ítélet jogsértést megállapító rendelkezését tegye közzé a Nolblog.hu internetes oldalon 30 napig, sajnálkozása kifejezésével együtt.”
Jelentősnek tartom az ítéletet!
A bíróság kimondta
a blog szellemi alkotás, s a blogszolgáltató azt nem törölgetheti szíre-szóra, kényre-kedvre.
Itt persze mindjárt felvethetjük, hogy napjainkban, amikor egy tárhelyszolgáltató az MTVA nyomására, jogi fenyegetésére eltávolítja a Kétfarkú kutyapárt anyagát, akkor hogyan is állunk kétfarkúék szellemi alkotáshoz fűződő jogával?!
De visszatérve a Népszabadság Zrt. magatartásához: a tulajdonos és vezetőváltozásokon szépen átesett lap miért nem ébredt rá az elmúlt esztendőkben, hogy az álláspontja tarthatatlan? Miért nem érzékelte, hogy bloggerek csoportjai hagyták el a Nolblogot egy tűrhetetlen magatartásforma miatt, amelynek csupán egyik kinövése volt Morvax blogjának nyomtalan megsemmisítése?
Bloggerek szélsőséges nemzeti radikalizmus nélkül
A „Népszabónak” becézett kiadó miért nem érzékelte az elmúlt években, hogy ezek a bloggerek – finoman szólva is – aligha vádolhatóak szélsőséges nemzeti radikalizmussal, másként fogalmazva a saját potenciális szövetségesei számára tette lehetetlenné a Nolbloggal való együttműködést?!
Ezek a bloggerek ma is alkotnak – de másutt. Képességük a normális együttműködés – elég egy pillantást vetni mondjuk a Világ Ma (vilagma.hu) közösségi blogra.
Éppen ezért bízom abban, hogy nem csak formai, hanem őszinte is lesz a bíróság által elrendelt sajnálkozás!
Blog: blogger lét
Bloggernek lenni nem könnyű napjainkban. Az Indexen megjelent korábban egy írásom, amelyben a médiatörvény apropóján arról gondolkoztam, hogy a blog funkciói között ott szerepel a társadalom kontrollja is, éppen ezért a társadalmi érdeklődésű bloggerek tulajdonképpen harapófogóba kerültek: nincs olyan politikai erő, szervezet, intézmény, önkormányzat, „nagyember”, aki-amely kedvelné ezt a kontrollt – a gyönyörű kinyilatkoztatások ellenére – a mai Magyarországon! Szembe kell néznünk az öncenzúra veszélyével is.
Muszáj összefognunk, megvédeni a blog társadalmi funkcióját, hacsak nem akarunk elhallgatni…
***
Előzmények blog bejegyzésekben:
Mit veszít az ország a bloggerek elhallgattatásával?
A kétezres évek elején figyelemmel fordultam az online marketing mellett a blog műfaja felé.
A szolgáltató-blog klasszikus „énblogként” indult a Jóljárok Magazin aloldalaként.
A Google számos változtatása a kereső algoritmusában egyre inkább hátrányos helyzetet teremt a sokszálú, sok témát felkaroló klasszikus blogok számára. Ezért a régi blogot frissítem, tartalmi struktúrába szerkesztem. Szolgáltatok.
Hát én itt még egy kártérítést is el tudnék képzelni. + garanciák előírását, hogy ilyen ne történhessen meg. A blogger teljes jogú szereplője a közéletnek, jogi szempontból feltétlenül. Ha a Nolt levenné a szolgáltatója elég lenne egy 30 napos bocsi?
és nem csak levenné, hanem törölné a tartalmat és azt mondaná, hogy azt gondolta, hogy majd egy DVD lemezen hetente tárolja a megszületett cikktermést, de kiderült, hogy nem fér rá, de ezt le se tojták, mert az az igazi szolgáltatás, ha a humán katasztrófát technikai katasztrófával is megtámogatjuk!
(2010 volt az a 2011, Laci.)
Köszönöm, javítottam is a kezdő mondatban a 2011-et 2010-re. Hogy mennek az évek 🙁
Örülök- enyhének találom, köbö a három miatyánk kategória…
(nem mennék már vissza, kétoldali összeesküvés elméletem van és hasogat:))
a „de” kimaradt
Bennem vegyesek az érzések!
Akkor ezt én is nagyon-nagyon kevéske (hárommiatyánkos) büntinek tudtam volna be!
Most azért kevesellem, mert ennyi év alatt sem tudták egyszer azt mondani, bocs’ gyerekek, ezt valaki nagyon elkefélte! A brutális, szabályokat sértő reklámnyomulást, a bloggerek lenézését, a szinte „fideszes” letörölgetést meg mindent.
Akkor az ember tudná, hogy tényleg…
De így nem tudja!
Az is megfordult a fejemben, hogy a „magasabb szempontok” ugyebár, az ellenzékiség, hogy rossz időben – talán nem kéne most ezt szóba hozni.
De akkor arra gondoltam, hogy a magasabb szempontokat egyszer már kipróbálták eleink az ötvenes években, önfeladó módon eltekintettek a kis és nagy stikliktől kezdve a magasztos bűnökig, vagyis a magasabb szempontok nem vezetnek sehová! Ott kell egyenesen kiállni az igazságért, ahol és amikor éppen vagyunk.
Rühellem is magam, hogy egyáltalán eszembe jutottak a magasabb szempontok. Jutott volna eszükbe azoknak, akik nem oda valók, és azoknak, akik a csönddel legitimálták a szemétséget!
Őszintén gratulálok Morvaxnak, de továbbra sem értek veletek egyet, legalábbis részben nem. – Igaz, ha jól emlékszem annak idején a nolblogon semmiféle szerkesztői szabályzat nem rendelkezett a blogokról, vagy azok használatáról. Eddig rendben van. Azonban azon túl, hogy ellenszolgáltatás nélkül a NOL a Bloggerek számára lehetővé tette hogy felületén megjelentessék blogjaikat ez nem jelentett többet, mintha én kijelenteném, hogy van egy kerítésem és lehet rá irományokat festeni. Aztán ha nem tetszik, akkor levenném és újrafesteném az egészet. Persze ez csupán egy vélemény, de ha beleképzelem magam a tulajdonos helyébe, én így tennék.
Bloggerként otthagytam a Nolblogot.
Sajnálatos módon egy bolondos kerítéstulajdonos és egy blogszolgáltató nem azonos kategóriát jelent 🙂
Illetve a NOL öt évvel ezelőtt azért mégiscsak hasonlított egy bolondos kerítéstulajdonoshoz!