Ma, nem lévén vasárnap, vásárolni mentünk a feleségemmel, sőt mi több, a TESCO-ban tettük tiszteletünket, ahol egy meglehetősen komoly feladvánnyal találtuk szembe magunkat. Íme:
Tisztán látható, hogy a két termék gyártója ugyanaz a cég, mindkét pakkon Pick felirat virít. További azonosság, hogy mindkettőn a 150 g súlymeghatározás szerepel.
Akkor most mennyi?
Viszont zavarba ejtett minket a választás során, hogy nagyon nem egyforma hosszúságúak a termékek, miközben a szélességük (átmérőjük) nem tér el egymástól.
Vajon mi lehet a megfejtés a Pick szisztémáját illetően?
Más fajsúlyúak a termékek, ha más napon gyártják őket? Ez megmagyarázná a különbséget, a kisebb hosszúságúnak a fajsúlya nagyobb. De akkor nem változna meg a minőség is?
Na és ekkor előjöttek az előítéletek, naná, multikról van szó, a hosszabb nyilván 15 dekás, a rövidebb meg a vásárló átverését célozza, jó, ha nyom az 100 grammot talán.
Néha jó, ha az ember ellenőrzi méréssel az előítéleteit, így oldva fel a rejtélyeket, mint amilyen rejtélyes most a Pick kenőmájasának fajsúlyos kérdése: mi mennyi?
A TESCO felvágottakat kínáló pultjához mentünk és kértük az eladót, hogy legyen szíves az utolsó lapon felütni a Pick kenőmájas krimijének könyvét, vagyis legyen szíves mérje meg külön-külön a két kenőmájas rudat.
A rejtély megoldódott: a kisebbik kenőmájas 150 g-t, a nagyobbik 190 g-t nyomott.
Így ma 40 gramm kenőmájas többlethez, vagyis nyereséghez jutottunk!
Ne menjünk vissza teherautóval?
A kétezres évek elején figyelemmel fordultam az online marketing mellett a blog műfaja felé.
A szolgáltató-blog klasszikus „énblogként” indult a Jóljárok Magazin aloldalaként.
A Google számos változtatása a kereső algoritmusában egyre inkább hátrányos helyzetet teremt a sokszálú, sok témát felkaroló klasszikus blogok számára. Ezért a régi blogot frissítem, tartalmi struktúrába szerkesztem. Szolgáltatok.
Veszem magamon észre a munkahelyi ártalmat. Most, hogy egy gyárban dolgozom, egyből azon kezdek gondolkodni, hogyan következhetett be ez a hiba? Miért nem vette észre a dolgozó a hibát, hol lehet lyuk a minőségbiztosítási rendszeren.
Remélem a Bonafarm informatikusai figyelik a róluk megjelent írásokat.
Kedves Sándor!
Attól tartok, nem figyelik a marketingesek a róluk szóló hírt, mert akkor már hozzászólásban reagáltak volna (ami nem is egyszer más gyártók, politikusok esetén már előfordult itt), hiszen a negatív hírt elvileg blokkolni érdemes (vagy agyonhallgatni, bár ez az utóbbi nagyon visszaüthet).
Egyébként a 190 grammos még megvan – 150 gr E felirattal -, a gyártónak szívesen átadom, persze nem 150 gr árért 🙂 hanem a + 40 gr rendes árát hozzáadva (vagyis nyerészkedni nem akarok, de a piaci viszonyok ezt megkövetelik tőlem!)