Hogyan lehetne eladni Pécset és Baranyát?

Gunaras Gyógyfürdő bejárat
Foszlott zászlók Gunaras Gyógyfürdőjének bejáratánál 2020 januárjában. Vajon milyen lesz újranyitáskor?

Lassan véget ér a pandémia és elindulhat a számtalan veszteséget elszenvedő idegenforgalom. Érdemes újragondolni a stratégiát a Dél-Dunántúlon, Pécsett és Baranya számos más településén is. Ehhez talán hozzájárulhatok egy 2008 októberében írt jegyzetemmel. Hogy lehessen jól eladni azt, amivel rendelkezünk.

David Ogilvy példája

David Ogilvy írja le tapasztalatait az Egy reklámszakember vallomásai c. könyvében arról, miként is fogadták, értékelték az amerikai célközönségnek szóló, Angliát népszerűsítő marketing kampányát.
Nagy siker lett, de a hűvös angolok egy része azért nem mulasztotta el, hogy Ogilvynek rendesen odapakoljon:

“Elsősorban azzal vádoltak, hogy rombolom Anglia tekintélyét… Megróttak, hogy azt a benyomást keltem, mintha Anglia idillikus, kis királyság volna, amely a dicsőséges múltból él. Miért nem mutatom be Angliát “annak, ami”, vagyis életerős, iparosodott, jóléti államnak, amely a penicillint, a lökhajtásos repülőt, Henry Moore-t és az atomerőműveket adta a világnak?”

Ogilvy minderre azt válaszolta, hogy nincs az az amerikai turista, akit azzal lehetne Angliába csábítani, hogy atomerőművekben gyönyörködjön!

Mindez arról jut eszembe, hogy 2010-ben Pécs lesz Európa Kulturális Fővárosa (Essen és Isztambul mellett), s ebből következően Pécset, Baranyát sőt a tágabb Dél-Dunántúlt is “el kellene adni” valahogy.
Mégpedig úgy, hogy messzi földről azért aligha utazik ide valaki, hogy olyan koncertet hallgasson meg, amit odahaza is meghallgathatna, olyan élményeket szerezzen be (pl. fürdőkultúra címén), amelyből “tizenkettő egy tucat” odahaza is – vagyis atomerőmű miatt aligha látogat ide az “idegen”.

Szigetvári gyógyfürdő
A Szigetvári Gyógyfürdő

Idegenforgalmi szakemberből nincs hiány, talán még össze is szaladnak a számtalan borúton hirtelen futtukban, csak még a nagy ötlet nem nagyon pattant elő.

Persze reméljük, nem fürdünk be a PR-ra költött milliókkal, a szépszámú hivatalos kiküldetéssel, még hivatalosabb úttal, tengeren innenre és tengeren túlra.
A befürdés onnan jut eszembe, hogy fürdeni már számos helyen lehet Baranyában, mármint “gyógyfürdeni”.
De miként, milyen ismérvek, milyen egyedi arculat mentén fogják, mondjuk a cseh, az osztrák vagy a horvát gyógyfürdőktől és EGYMÁSTÓL elorozni a vendégeket?

Ám elgondolkozhatunk máson is.

Ki tudja kimondani: Pécs, Orfű, Szigetvár, Harkány, Villány, Siklós, Abaliget vagy Sikonda nevét?

Vajon egy távolban élő, aki ki sem tudja mondani Orfű, Szigetvár, Harkány vagy Sikonda nevét, miként fog különbséget tenni közöttük? Ha most azt mondja valaki, hogy a víz összetétele alapján, akkor elszaladok Zalakarosig, onnan Hévízre, majd vissza. Pedig Szigetvár nyugodtan lehetne TÖRÖK város, Siklós pedig a LABANC tőkéjéből újjáépülő, vagyis a várak felújítása is szorgosabban haladhatna.

Évekkel ezelőtt egy korábbi siklósi polgármesternek javasoltam: Siklós legyen a ROMANTIKA városa, ezt a szót mindenütt értik a világon, a szerelem dalnokai énekelhetnének, pengethetnének lantot és gitárt – e gondolatkör köré lehetne felépíteni egy másoktól megkülönböztethető, tehát eladható várost, Siklóst, vagyis szerelemmel együtt – ROMANTIKÁT!

Úgy látom, Siklós inkább Harkány akar lenni, persze a várral.
Úgy látom, Szigetvár megijedt a saját “hazafiságától”, a török húzzon haza, vigye a tőkéjét, a “kontyos” pénzéből és a kultúrájából Zrinyi utódai nem kérnek!

És Pécs? A Balkán kapujának zsanérjairól a zsír talán még mindig hiányzik.

***

Kapcsolódó írások:

Gyógyfürdőzés és a web

Városmarketing Hévízről

Vizitorna Sikondán

Megnyitott a Szigetvári Gyógyfürdő avagy prospektust miért nehéz készíteni

Szállás Pécs

Az újságírásról az Ormánság szívében

Évszázados fa
Ormánság – Révfalu – évszázados fa – Ildikó

Ormánság: kirándulás

A minap a sikondai élményfürdőben vettem kézbe az új egyenlítő című lapot, (betű híven, csupa kis betűvel írva a lap nevét, ahogyan az a címlapon szerepel).
Balogh Zoli szociografikus ihletettséggel megírt cikkét olvastam az Ormánságról, A létig érő császárfa címűt.
Erről egy korábbi hétvége jut eszembe, hiszen két újságíróval, Ildikóval és Zolival, valamint a nejemmel együtt töltöttük az időt az Ormánság fővárosában, Sellyén és környékén.

Termálfürdő és horgászat a Dráván

Persze fürödtünk is a sellyei termálfürdő zsebkendőnyi, ámde híres és felettébb forró vizes medencéjében, remélve, hogy a kopott ízületek sajgása a kúra után alábbhagy, mint ahogy most Sikondán is ugyanez a cél.
(És ezt reméltem a nyáron Hévízen és Szigetváron is. Bár tudom, ezek a hosszú és rövid hétvégék, vagy az egy napos kiruccanások aligha pótolják egy hosszabb kúra hatását, ám mégiscsak nyújtanak valamiféle feltöltődést, ellazulást.)
Na, de térjünk picit vissza az Ormánságba, térjünk be a drávasztárai kocsmába és beszélgessünk kicsit az újságírásról.

Egy kis újságíró elmélet a drávasztárai kocsmában

Ildikó lazán megjegyzi (mindig is tudósítónak tartotta magát) Zolinak címezve:
– A tudósító tényszerűen beszámol az eseményekről. a riportert viszont a tények nem zavarják!
Na, erre riposzt riposztot követett, majd eljutottunk a print és az elektronikus újságírás különbségeihez is.
Odáig (majdnem) minden rendben van, hogy felcím, főcím, alcím, de a közcímnél ketté válnak a dolgok. Az elektronikus megjelenést képviselő a közcím helyett h1-h6 terminológiát használ, hiszen a közcím nem hordoz hierarchiát, a Heading viszont igen. És erre bizony pl. a keresőoptimalizálás (SEO) során szükség is van, hiszen az elektronikus újságírásban nem csak tartalmi verseny van, hanem megtalálási, elérhetőségi verseny is!

Révfalú házai
Révfalu – mesebeli házak – talán Jancsi és Juliska is itt lakik

És akkor még a reklám szövegírók és az újságírók eltérő szemléletéről még nem is beszéltünk, hiszen annyi Szalon sör nincs a világon, amely el ne fogyna ennyi téma tárgyalása alatt.
Egyébként a reklámírók és a politikusok még a vert helyzetekből is győztesként kerülnek ki!
Zolival (újságíró) meg én (akkor éppen reklámszöveg író minőségben) a Dráván horgásztunk Révfalu alatt, ő négy soványka keszeggel dicsekedhetett a végén, jómagam viszont egyetlen csoda halat fogtam. Az uszonyos volt vagy három centi hosszú. Azért nevezem csoda halnak, mert csoda volt, hogy 6-os méretű horoggal meg tudtam fogni.
És ekkor így szóltam Zolihoz:
– Nem szívesen lennék a helyedben, ilyen durván elveszíteni a kishalfogó versenyt!

***

Kapcsolódó bejegyzések:

Városmarketing Hévízről

Város ingyen szolgáltatással

Hévíz: a fürdő.
A hévízi fürdő a jellegzetes torony-formával

Bizonyára nem csak nekem ismerős tapasztalat: megérkezik egy városba a turista és máris megvámolják. Alighogy megáll valahol az autójával, máris a pénzét szivattyúzzák.
Hévíz nem ilyen város, elegendő néhány napot eltölteni a gyógyvizéről híres városban és meggyőződhetünk arról: itt másmilyen a városmarketing!
Sőt, engem arra csábított, hogy egyenesen az ingyen szót állítsam középpontba, és ezen szó köré építsem megszerzett tapasztalataimat.
Szóval a parkolás: itt nem kell azonnal egy automatát jól megtömnünk apróval.
Körbenézhetünk kicsit, vajon elég közel-e a városközpont, a fürdő, a szállás? Szóval a város az érkező vendégnek nem a markát nyújtja először a pénzéért, hanem a tenyerét – négy nyelven tudatva: csapj pajtás a tenyerembe, itt egy óra parkolás ingyen jár neked, s még arra is rászámolunk öt perc türelmi időt.


Szimpatikus fogadtatás!
(Hévízen az idehaza megszokott angol, német és magyar nyelv mellett az orosz is létfontosságú, számos orosz anyanyelvű polgár telepedett itt le és csábítja ide Oroszországból egy kis pihenőre ismerőseit, ügyfeleit, barátait. És persze orosz utazási irodát is találunk itt, amely hozza a gyógyulni vágyó keleti turistákat.)

Olvass továbbVárosmarketing Hévízről

Vízitorna Sikondán – az élet szeretete a mozdulatokban

Sikonda

Vízitorna Sikondán
Sikonda – még nincs vízitorna

2011 július. Hőség, izzadság, na ebből elég – irány valamelyik baranyai strand. Ezúttal Sikonda.
Telt ház, nem baj, várunk az asszonnyal kicsit, amíg lead valaki egy öltözőszekrény kulcsot, női van, férfi nincs, miattam kell várnunk…
A fürdés gyönyörűségéről minek is írnék? Az ember bele nyakig, először hideg, de aztán ki nem jönnénk semmi pénzért. Bemenni viszont nem semmi pénz, 1100 a félnapos. A tágabb környéken a siklósi Spa viszi a pálmát, a drágaság pálmáját, 2500 Ft per kop a belépő, mert benne van az árukapcsolás díja, vagyis a kötelező szauna ára, de vizitorna nincs.

Olvass továbbVízitorna Sikondán – az élet szeretete a mozdulatokban

Szigetvár – nyit a Szigetvári Gyógyfürdő

Szigetvári Gyógyfürdő

Kalandos kitérők és késedelmek után Zrínyi városában 2007 szeptember harmadikán, sokak örömére, megnyílik a gyógyfürdő. Németh Zsuzsa, a Sziget-Víz Kft. marketingvezetője ma körbekalauzolt és láthattam, ahogy az utolsó simításokat végzik a munkaerők 🙂

Olvass továbbSzigetvár – nyit a Szigetvári Gyógyfürdő