A civil szó átlényegülése
Klasszikusan jó beszélgetésbe mélyedtünk el beszélgetőpartnerem hűvös irodájában az online marketingről, benne kedvencemről is, a keresőoptimalizálásról, de a social media is terítékre került.
Tág pupillákkal, széttárt karokkal cseréltük az eszmét, akár azt is mondhatnám, ha egyszerűen akarom magam kifejezni: egy húron pendültünk – írtam 2017 decemberében.
Ekkor szóba hoztam a PIA-t, ami nem folyékony alkoholt jelent ebben az összefüggésben, hanem a Pécsi Internet Akadémia mozaikszava.
– Civil szerveződés, civilek vagyunk – mondtam, bár ne mondtam volna!
Civil szerveződés tagjának lenni nem könnyű Magyarországon
Beszélgetőpartnerem a civil szóra, összerezzent, hátrább húzódott a széke mélyébe, a pupillája összeszűkült és gyanakvóvá vált az arckifejezése.
Egy ránc is végigfutott a homlokán, és bizonyára azon tűnődött, hogy vajon Soros fizeti-e a PIA után a cehhet, vagy esetleg őt provokálom a kijelentéssel, amikor is civilnek mondom magam.
Hiába próbáltam visszakanyarítani a hangulatot a beszélgetés korábbi, megértésen és egyetértésen alapuló szakaszába – nem sikerült.
Pedig a PIA teljesen ártatlan képződmény, hárman alapítottuk, nincs ott semmiféle papír, nincs ügyvezető, nincs ügyes pénzügyes, nincs osztályvezető, semmiféle rang vagy titulus sincsen, ingyen tartottunk néhány előadást és egy blogot üzemeltetünk, ahol kipróbálhatja magát, aki akarja. Egyetlen célunk, hogy segítsük a közösségeket önmaguk megfogalmazásához, a kapcsolataik kialakításához az interneten. A költség nem bődületes, azt én állom, nem Soros György, nem is az oroszok, pláne nem közpénzből a magyar állam.
De mindezt hiába mondtam, a propaganda mérge már elvitte a fenébe a jó hangulatot.
A civil szó jelentése
A „civil” szó általában olyan személyeket vagy szervezeteket jelöl, akik nem tartoznak az állam vagy a vállalati szféra irányítása alá, és tevékenységüket önkéntes alapon végzik, legtöbbször valamilyen közösségi vagy társadalmi cél érdekében. A civil társadalom tagjai különféle nonprofit szervezetekben, alapítványokban, egyesületekben tevékenykednek, amelyek célja lehet például környezetvédelem, emberi jogok védelme, szociális segítségnyújtás vagy kulturális értékek megőrzése.
A civilek jelentősége
- Közösségi érdekek képviselete: A civilek gyakran olyan ügyeket képviselnek, amelyek a közösség számára fontosak, de a politikai vagy gazdasági érdekek miatt nem kapnak elegendő figyelmet. Például:
- Környezetvédelem: Szervezetek, amelyek a klímaváltozás elleni küzdelemben, az erdők védelmében vagy a műanyaghasználat csökkentésében játszanak szerepet.
- Emberi jogok: Jogvédő szervezetek, amelyek például a diszkrimináció vagy a szegénység elleni küzdelemben nyújtanak segítséget.
- Társadalmi felelősségvállalás ösztönzése: A civil szféra fontos szerepet játszik abban, hogy a közösségeket cselekvésre ösztönözze, legyen szó önkéntes munkáról, adománygyűjtésről vagy figyelemfelkeltő kampányokról.
- Kormányzati és vállalati ellenőrzés: A civilek gyakran nyújtanak ellenőrző szerepet a hatalom vagy a multinacionális cégek tevékenységével szemben. Ez különösen fontos olyan esetekben, amikor ezek az intézmények nem tartják tiszteletben az átláthatóságot vagy a fenntarthatóságot.
A civilek harca
Példa 1: Környezetvédelem
Egy civil szervezet tiltakozhat egy multinacionális vállalat ellen, amely erdőirtást végez egy adott területen. Ezek a szervezetek nemcsak tüntetéseket szerveznek, hanem petíciókat indítanak, kampányokat folytatnak, és felhívják a közvélemény figyelmét az érintett területek ökológiai jelentőségére. Például az Amazonas esőerdők védelme érdekében számos civil mozgalom kampányol, hogy megállítsa a fakitermelést és a mezőgazdasági terjeszkedést, miközben alternatív gazdasági lehetőségeket keresnek a helyi közösségek számára.
Példa 2: Emberi jogok védelme
A „Black Lives Matter” mozgalom például civilek által indított kezdeményezés, amely az Egyesült Államokban és világszerte felhívja a figyelmet a rasszizmus és a rendőri túlkapások problémájára. Ez a mozgalom nemcsak utcai tüntetésekben nyilvánul meg, hanem online kampányokban, közösségi médiás figyelemfelhívásokban, és politikai változásokat sürgető lobbi tevékenységekben is. A mozgalom célja, hogy az igazságszolgáltatási rendszert átláthatóbbá és igazságosabbá tegyék, miközben a közösségeken belüli összetartást is erősítik.
Példa 3: Városvédők
Budapesten is működnek civil szervezetek, amelyek egy-egy történelmi épület vagy városi park megőrzéséért küzdenek. Ezek a csoportok nemcsak demonstrációkat szerveznek, hanem szakértői véleményeket készítenek, jogi lépéseket tesznek, és párbeszédet kezdeményeznek a döntéshozókkal. Például a Ligetvédők a Városliget átalakításának megállításáért harcolnak, kiemelve a park ökológiai és kulturális értékeit, miközben igyekeznek bevonni a lakosságot és növelni az ügyük iránti társadalmi támogatottságot.
Volt , van és lesz is még mérgező propaganda
Bizonyára emlékezetes még a polgár szó körüli őrület, a kokárdás fideszes akció, Bayer Zsolt felejthetetlenül embertelen publicisztikái, az állami hivatallal megkínált Deutsch Tamás méregbe mártott tweetjei, a lex civil, a fegyverrel civilek irodái ellen felvonuló rendőrség…
Némi malíciával azt mondhatnám: aki civil, az nem polgár!
Nem is olyan rég a tusványosi akció, az orbáni politika elleni véleményét füttyel kimutató, hajánál fogva földre tepert lány esete mutatta meg, hogy bizony, hat a méreg.
És most Pécs, ahol a fideszes többségű közgyűlés a város minden lakója nevében hazudta bele a világba, hogy ellenáll a nem létező Soros-tervnek, belegázolva Az Emberség Erejével Alapítványba, mert azt támogatja Soros György, mint politikamentes, civil mozgalmat.
A közgyűlés kormánypárti tagjai – Hoppál Péter államtitkárral az élen – felszólítják a kultúra városának polgárait, ne adjanak bérbe irodahelyiségeket az alapítványnak.
Óriási a városban a felzúdulás, hiszen ismerjük az Alapítvány tiszteletre méltó, humánummal átitatott tevékenységét!
Kapcsolódó bejegyzések:
