Sokat érhet egy focicsapat
Egy régi bejegyzésemből: Olvasom az Új Dunántúli Napló sport rovatában, hogy ha Matyi Dezső, a Pécsi MFC tulajdonosa eladná a labdarúgóit, akkor fantasztikusan nagy összeggel keveredhetne ki a patinás klub tulajdonlásából!
Patinásnak csak azért mondom a klubot, mert amikor még Pécsi Dózsa néven rúgták benne a labdát, akkor az apám ennek a klubnak szurkolt.
De sajnos, ez a patina már lepattogzott a csapatról. Így aztán fogalmam sincs, mennyi az ár.
Dibusz Dénesnek már 2014-ben komoly ára volt
Valaha, még Dunai II, Róth Antal és Katzirz kapus idejében én magam is ki-kimentem egy-egy mérkőzésre, de lassan kikoptam a lelátók egyre unalmasabb közegéből.
De hagyjuk a régi időket, amikor sokkal izgalmasabb napjaink szotyolaköpködése a focipályák körül, vagyis nézzük, mit is ír a Napló a cikkében.
Azt írja, hogy Dibusz Dénes kapus egymaga 120 milliót ér.
Aztán szépen sorban hömpölyögnek az árak – és akkor most nevetve leteszem az újságot, ne röhögtessetek fiúk, egy magyar NB I-es középcsapat, pályával együtt hogy a büdös fenébe érne 1,3 milliárdot?
Eladó politikusoknak mennyi az ára?
Mindenesetre jó pécsiként eltűnődöm: mi lenne, ha nem csak a focistákat adnánk el, hanem a politikusainkat is!?
Vajon mekkora lenne a bevétel?
Itt van mindjárt a polgármester úr, aki kisbetűsen szólítja meg a város hivatalos honlapján a Pécs iránt érdeklődőket. (Kedves internetezők!) Hogyan kínálhatnánk őt reklámban? Magyarul törve író nemzeti polgármester eladó?
Na, de mennyiért és ki vinné el?
Talán a franciák, egy vízmű gondokkal küzdő városukba?
Vagy Arábiába importálnák, egy kerámia iparáról híres községbe, mivel a kínált polgártársunk látott már eozint?
Persze, ha egyszer egy gondolat elindul, akkor ki tudja hol áll meg…
Vajon mennyit kérhetnénk a nemzetközi piacon egy Semjén Zsoltért?
És vajon a miniszterelnök úrért mennyit kínálnának egy demokratikus országban?
Marketing nehézségek
Attól tartok, kemény marketing munkára volna szükség politikusaink idegenléágióssá nemesítése terén. Én speciel Semjén doktor eladásának marketing munkáját semmi pénzért nem vállalnám föl!
***
Apropos marketing: Szolgáltatás, marketing, insight
A kétezres évek elején figyelemmel fordultam az online marketing mellett a blog műfaja felé.
A szolgáltató-blog klasszikus „énblogként” indult a Jóljárok Magazin aloldalaként.
A Google számos változtatása a kereső algoritmusában egyre inkább hátrányos helyzetet teremt a sokszálú, sok témát felkaroló klasszikus blogok számára. Ezért a régi blogot frissítem, tartalmi struktúrába szerkesztem. Szolgáltatok.
Kinek mennyi az ára és kinek mennyi az értéke?
Bizony, így értendő!
Meglehet, van nekünk eladhatatlan „árunk” bőséggel 🙁