kultúra

Kultúra – a fogalomról az Insight blogban az alábbi bejegyzésekben olvashat.

Életképek és korhű élet a Hamerli Házban

Szerző:

Kinek kell időgép amikor könnyebben is lehet utazni az időben. Múltidézés, hamisítatlan harmincas évek hangulata. A Múzeumok Őszi Fesztiválja alkalmából a pécsi Hamerli Ház egy napra újra benépesült. A Pannon Klassz Közösség Kulturális Klaszter és a Csorba Győző Megyei-Városi Könyvtár lelkes önkéntesei segítették a látogatókat visszarepíteni a múltba. A játékos időutazás keretében találkozhattunk számos, a családhoz kötődő személlyel, így a nap folyamán fel-feltűnt: Hamerli Antal, Hamerli Stefánia, Hamerli Teréz, Geiger Kálmán, Gosztonyi Erzsébet, Schwarz Irma, és az udvaros, Udvaros Géza. Az önkénteseket a Kovács Kata Kreációk ruhakölteményei egy csapásra dívává változtatták, így a ruhaköltemények is hozzájárultak a kalandozáshoz.

Hamerli Ház - Hamerli Család
Hamerli Ház – Hamerli Család

Olvass tovább

Kerényi új kép rendelése: A sukorói rém

Szerző:
A sukorói rém

Az ismerős

Nagy Ede vagyok, Kerényi miniszterelnöki tanácsadó úr harmad unokaöccsének, Kálmánkának a barátja.
Kálmánka apró termetéről kapta a kicsinyítő képzős nevét, vagyis alapból Kálmánnak hívják. Egyébként az egész Kerényi pereputtyra jellemző, hogy nem nagy emberek ők, mármint termetileg. De ezt nem rosszindulatból mondom, hiszen Kálmánka beajánlott Kerényi úrnál, mondván, hogy pompás festő vagyok, szobafestő, és gyönyörű angyalkákat tudok rajzolni még hepehupás falakra is.

Olvass tovább

A jövő hírnöke: a postás szépen csengetett

Szerző:
A jövő hírnöke - a postás
Postás jármű

Tulajdonképpen iszonyúan egyszerű a Kevin Costner főszereplésével futó, 1997-ben készült film, A jövő hírnöke (The Postman): az Egyesült Államokat gyilkos polgárháború teszi tönkre, s a maradék, szétszórtan élő, egymástól jószerével elszigetelt embercsoportok felett egy tábornok és vérszomjas serege uralkodik.
Itt lép a képbe Kevin, akire a véletlen (pontosabban a hideg) egy holt postás zubbonyát adja, s így ő a sorstól a postás kéretlen szerepét kapja meg.

Olvass tovább

Pécsi idegenforgalom: a tehetségtelenségről

Szerző:
Pécsi idegenforgalom: Zsolnay-mauzóleum, Pécs

Örömömre ma is adódott ingyenes bemutató program, miképpen a múlt héten is. Egy héttel ezelőtt az átadás előtt álló Zsolnay-negyed hamarosan zárttá váló, egyetemi kezelésbe kerülő részeivel ismerkedhettek a pécsi polgárok, ma pedig a Kulturális Örökség Napjai keretében, egyebek mellett, a Zsolnay-mauzóleum vált ingyenesen felkereshetővé.
A ma a pécsi idegenforgalom zászlóshajójaként működő Zsolnay-negyedben 1900-ban elindított építkezést az 1913-as átadás, majd évtizedek múltán a romlás követte.
Mígnem a 2010-es évhez kapcsolódóan, amikor (Essen és Isztambul mellett) Pécs lett Európa Kulturális Fővárosa a gyönyörű építmény felújításáig is eljutottunk. (Késve persze, 2011-ben.)

Pécsi idegenforgalom: Zsolnay-mauzóleum 42 oroszlánnal

Olvass tovább

Hamerli Józseftől Tüskés Tibor emlékszobájáig

Szerző:

Kulturális kavalkád a „Hamerliben” – Kulturális Örökség Napjai – Pécs

A Kulturális Örökség Napjai elnevezésű hagyományos európai kulturális eseményhez idén csatlakozott a Pannon Klassz Közösség Kulturális Klaszter és Csorba Győző Megyei-Városi Könyvtár, akik a pécsi Király utca 9. szám alatt található épületegyüttes kapuit nyitják meg a nagyközönség előtt. A könyvtár munkatársai és lelkes pécsi civilek közreműködésével az elmúlt bő egy év alatt több mint 30 alkalommal itt került megrendezésre a Retro Könyvvásár, amely 2011. szeptember 17-18-án számos művészeti programmal bővül ki és várja két napon át a betérőket.

Pécs, belváros

A pécsi belváros közkedvelt sétálóutcájában álló épület a XIX. század elejétől a Hamerli család vaskereskedésének, raktárának és lakásának adott otthont, melyet a tüke pécsiek ma is egyszerűen „Hamerli”-ként ismernek. Az elmúlt évtizedekben a Városi Könyvtár Igazgatási Központja és a Kilenc Király Gyermekkönyvtára működött itt. Udvarán egy több emelet magas, titokzatos téglaépület áll, mely jelenleg a Csorba Győző Megyei-Városi Könyvtár könyvraktáraként működik – a könyvtár munkatársai és a beavatottak körében ezt az épületet a „Tápraktár” névvel illetik.

Ez az épületkomplexum a Kulturális Örökség Napjain ismét élettel, nyüzsgéssel és értékekkel telik meg, amolyan igazi kulturális fellegvárként megidézve a „pécsi nagyok” –Tüskés Tibor, Várkonyi Nándor, Csorba Győző, Weöres Sándor, és főként a Hamerli család emlékét. A helyszínen óránként épületbejárás lesz szombaton és vasárnap 10-19 óra között. A bejárás során a kapualjban működő Retro Könyvvásártól indulva tárlatvezető kalauzolja a csoportokat a teljes épületkomplexumon át.

A látogatók bejárhatják a könyvraktár minden szintjét, megtudhatják milyen szerepet játszik a könyvtár életében ez a raktár. Az alkalmi tetőgalériában Komlós Attila pécsi felvételeiből összeállított, „Figyelj a részletekre” című fotókiállítását tekinthetik meg.

Betűk és filmkockák

Az egykori gyermekkönyvtár helyiségeiben Hamerli Antal 1939-ben készült, Pécsről szóló rövidfilmjét vetítik le, a falakon Weinreich László pécsi magángyűjtő számolócédula kiállítása lesz látható. A hírlapolvasóban a KuPé Folyóirat irodalmi performanszát tekintheti meg a közönség. A séta zárásaként a vendégek szemügyre vehetik a régi pécsi hirdetésekből rendezett alkalmi kiállítást az épület utcai kapualjának falán. Ugyanitt, a kapualjban a szeptember 17-i nap zárásaként 20-22 óra között ismét felgördül a Sámli Színház függönye: a Pannon Klassz Közösség és a PTE Babits Mihály Gyakorló Gimnázium Pódiumos növendékeinek színielőadása várja a nagyérdeműt.

Az esemény egyben a Pannon Klassz Közösség Kulturális Klaszter bemutatkozó eseménye, mely projekt az Európai Unió támogatásával, a Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg.
Facebook:
Pannon Klassz Közösség Kulturális Klaszter
Retro Könyvvásár

Pécsi lakatfal: a szerelmet nem vitte magával a szombathelyi püspök

Szerző:
A lakatfal Pécsett
A pécsi lakatfal

Veres püspök, aki Szombathelyről érkezett rövid időre Pécsre, hogy a pénzügyi botrányok árnyéka alá keveredett és lemondott pécsi püspököt helyettesítse, rendesen kihúzta a gyufát a pécsieknél. De nem ám valamiféle egyházi cselekedetével, rosszul elsült imával, miegyébbel, hanem világinak tetsző cselekménnyel: visszatérve Szombathelyre magával vitte a pécsi lakatfal hírét és licenszét.
Mint azt az ALTNYIL tudatja nem átallott a püspök úr a püspökség falatnyi kerítés rácsából a szerelem lakatjainak helyet áldozni.

Hanem a pécsiek, azonnal a Facebookra invitálták tiltakozni a kultúrájáról híres város lakosságát, ezzel a szöveggel:

Olvass tovább

Utcazenészek egy rendes ország rendes városában, Pécsett

Szerző:

Haragos ég alatt gyülekeztek Pécsett az utcazenészek

Demonstrációra gyülekeznek a pécsi utcazenészek

Haragos ég alatt az utcazenészek? Pedig nem harcias, hanem békés demonstrációra készülődtek, jelezve, nem értenek egyet azzal, hogy kiszorítják őket és a dalokat a város szívéből.
Pedig nincsen ebben semmi meglepő! Új rend, új ország születik, új városokkal. Ország a rendes embereknek!
Ezt tessék végre tudomásul venni! Ország és városok rendes embereknek…

Ráadásul nemzeti ország, ahol minden rendű és rangú dolog nemzeti jelzőt kap. Nemzeti ez, nemzeti az. Nemzeti nyomor – írta József Attila, de ez a fickó nem időszerű mostanság a szövegével. Nem rendes. Mint ahogy az utcai zene sem rendes, a koldusok, a kéregetők sem azok – aligha lehet számukra hely egy rendes ország rendes városaiban.
És legyünk nemzeti őszinték a nemzeti médiatörvény árnyékában: bloggernek lenni sem rendes dolog!

Dobolás Pécsett, a Széchenyi téren
Tüntetni tanul a gyerek

És amit a képen látunk, az rendes dolog-e? Kilógva a szociális konzultáció kereteiből, gyerekek előtt tüntetni? Mi lesz így ebből a gyerekből? És a trikó is, rajta a felirat: Miért ne?
Micsoda dolog ez, ilyesmi nincsen benne a NENYI-ben, nincsen rajta a nemzeti kérdőíveken, se a telefonos kérdezés kérdéssorában.

Békés-dalos tüntetés ez, a gitárhúrok tele jóindulattal, onnan pöckölik őket a nemzeti égre az utcazenészek.

Még pécsi történet:

Én az utcazenészekkel vagyok

Koldus két kalappal

Én az utcazenészekkel vagyok

Szerző:

Pécsett, az egyenlőtlen elbírálás miatt, az utcazenészek számára előírt szabályok össze-vissza értelmezhetősége miatt 2011. június 20-án, a Széchenyi téren, demonstrációt tartanak az utcazenészek.
A pécsi utcai zene régi híveként, egy 1987-ben, a DN-ben (Aug. 8.; Utcai zene) megjelent írásommal szeretnék szolidaritást vállalni az utcazenészekkel. Íme:

Utcai zene

Néha nem árt észrevennünk az apró színfoltokat is.
Mert nem csak a PMSC gólja, de a grundfoci is okozhat örömöt. S nem csak a Mecsek Fúvósötös, de a névtelen utcazenész is megajándékozhat minket zenei élménnyel. S nem csak a Bástya, a Barbakán vagy a Százéves kínálata, de a városháza toronyórájának kilenc ütése is megadhatja egy esténk hangulatát. De gondolhatunk a cilinderes úrra is, aki karácsony táján a Kossuth Lajos utcában megtekeri a verkli karját.

Esténként szívesen megállok a Galéria bolthajtása előtt, ahol gyakorta nyújt ingyen szórakozást egy gitáros-énekes duó.
Népdalokat és saját szerzeményeket adnak elő. Játszanak az önmaguk, a lépcsőre leülők, a járdán megállók örömére. S mi, városlakók, kirándulók, innen-onnan összeverődők figyelemmel hallgatjuk őket.
Pedig itt nincsenek sztárarcokra mutogató reflektorok, se füstök-ködök, se láncokkal, jelvényekkel teleaggatott szafari-zakók, s nincs népviseletbe öltözött asszonykórus sem. Nem rutin-gyötörte, mindegy-melyik-együttes-döngeti hangzatok, hanem emberi érzelmeket, hangulatokat közvetítő dallamok pattannak le a húrokról az ujjaik alól.
A legnagyszerűbb sztárok és a legegyszerűbb utcazenészek ilyen zenét játszanak – üres külsőségek nélkül. Én ezért kedvelem itt e mai igriceket.

Remélem, még sokáig élvezhetem Pécsett az utcai zenét. Mint ahogy abban is reménykedem, hogy nem romlik el a városháza toronyórája és a verkli sem.

Bognár László

***

Másutt az utcazenészek demonstrációjáról:

UTCAZENÉSZEK EGY RENDES ORSZÁG RENDES VÁROSÁBAN, PÉCSETT

Személyes blogom: blog

Szakmai blogom: SEO

Kapitány Gabinak arról, miért nézze meg a Nyolcakat Budapesten

Szerző:
Nyolcak kiállítás | Czigány Dezső csendélete

„Szemem elől a tested ellebben,
Csak képzete marad itt előttem?„
Fernando Pessoa

A pécsi kiállításról nem írtam akkor, a maga idején, tulajdonképpen nem volt mit mondanom, a három korhű botrány kései ismétlése volt, ezúttal mindenféle megbotránkozás nélkül. A csendéletek fehér színe égett a kitűnő megvilágításban, a termekben a formák kibomlottak, mint a virágok, a tájak száraz íveket húztak a szemünk elé, mint ahogy a száraz bor is ilyesmit húz a nyelvre egy kövér ebéd után, és a színek saját sokszínűségükben mutatták meg magukat.

Olvass tovább

Az Everdance – a tánc

Szerző:
Everdance tánc - magyarnak maradni
Everdance tánc – magyarnak maradni

Tánc: csillag születik?

Everdance: tánc avagy magyarnak maradni.
Hogy csillag születik-e vagy sem, azt nem tudom, mindenesetre rohadtul nem értettem egyet a minap a zsűri kritikusával, aki valamilyen stíluskatyvaszként aposztrofálta az Everdance által előiparkodott táncos teljesítményt.

Merthogy ez a megátalkodott csapat, az Everdance, bármiről is legyen szó, bármilyen égtájról, bármilyen eseményről, bármilyen hangulatról – a magyar néptánc elemeiből építi azt fel!
És szemben a zsűri tisztelt kritikusával – Puzsér Róbert -, szerintem éppen erről szól ez a kor – hogyan maradhatunk meg a huszonegyedik század keretei között magyarnak?!

A régi módon persze aligha! És erről szól a tánc is, ha nem is ilyen direkt formában, hanem a maga nyelvén, ahogyan a magyar motívumok a legmodernebb mozgásformák közül is kivillannak, megőrzik Európa és a világ karéjában is önmaguk lényegét, miközben egészen másmilyenek is egyben, mint dédapáink korában voltak.

Hagyomány és korszerűség

Nekem ezért tetszik igazán az Everdance – leckét ad a korszerűség és a hagyomány ötvözetéből, természetes és nem erőltetett formában, vagyis nem ordibálják, hogy hajrá magyarok, nem éktelenkedik rajtuk ménkő nagy kokárda – hanem természetes, magától értetődő módon magyarok.

Everdance „Rhythm of the Night” Táncszínházi Showműsor /összevágott felvétel/

A nyitókép az Everdance honlapjáról származik.

***

Puzsér és a tánc témájához:

Járnak-e a legyek Hajdú Péterre?

Akkora, de akkora csillag született

ATV: ötről hatra